XVII. Fejezet (+18)

<Kyung>
- Gonosz...- pufogtam alatta.
- És most mit tervezel?- érdeklődtem fogva tartómtól.- Megbüntetsz?- kacérkodtam tovább.- Mit teszel az ellenséges fogollyal?-próbáltam szembefordulni vele de nem engedett.- Meg akarsz erőszakolni?- játszottam ijedséget. Egyrészt azért, mert tudtam, hogy nem lenne rá képes de ha meg mégis, akkor meg reméltem, hogy hat rá a rémült arcom.

<Zico>
- Megerőszakolni? - szuszogtam nyakába. - Azt azért nem. Jobb' szeretem élvezni a szexet. De a büntetés az kijár, amiért rosszalkodsz. Tudod, hogy bűn ennyire megőrjíteni valakit, mint te tetted velem? - löktem egyet a csípőmmel. Felnyögött, és megint megpróbált megfordulni. Ezúttal engedtem neki, de kezeit nem engedtem el.
- Ki kell engesztelned, különben el foglak fenekelni... - suttogtam ajkaira.

<Kyung>
- Hm...- haraptam be az alsó ajkam.- És mivel tudnám kiengesztelni az én kanos szerelmemet?- kuncogtam.
Felhúztam a lábaimat és átkaroltam vele a csípőjét. Halkan nyögött egyet ajkaimra.
- Mit kívánsz? Mit tegyek?- néztem rá ártatlanul.

<Zico>
Elvigyorodtam, és vetkőztetni kezdtem. Mikor teljesen meztelenül feküdt az ágyon, felálltam és ledobáltam a ruháimat. Visszamásztam felé.
-  Akarod látni, ahogy magamévá teszlek? - néztem mélyen a szemeibe. Nem értette, ezért az ölembe kapva vittem a fürdőbe. Letettem a tükör előtt, kezeit a pultra helyeztem, és hátulról hozzádörgöltem magam.
- Most végignézzük, ahogy szeretkezünk. - ujjaimmal mellbimbóit izgattam, ő pedig ajkába harapott.

<Kyung>
- Hm...- morogtam.- Most mondjam azt, hogy minden alkalommal meglepsz...?- dörgölőztem hozzá.- Mert is-is...- hajoltam hozzá hátra és szenvedélyesen megcsókoltam.
Meglep, hogy mikkel nem képes előállni viszont az nem okoz nagy meglepetést, hogy mindig van valami új ötlete.
- Szeress Zico.- suttogtam ajkaira.- Tégy magadévá. Ne szórakozz, kérlek...- kérleltem.
Előre hajoltam, a pultba kapaszkodtam és vártam.

<Zico>
- Csak teszek arról, hogy ne unj rám. Ezért feldobom az együttléteinket. Akarod? Hmm? Akarod, hogy benned legyek? - csókoltam végig gerincét.
Elvettem a pultról az átlátszó gélszappant, ami korábban is kisegített már minket. Az ujjaimra nyomtam egy adagot, majd tágítani kezdtem. Közben a tükrön keresztül találkozott tekintetünk. Rákacsintottam, mire elvigyorodott.
Hamar kitágult, már megszokta a gyakori együttléteinket.
Bekentem magam is, majd mögé lépve egy határozott lökéssel mélyen merültem el benne. Hasát simogattam,   közben mozogni kezdtem.
Mindketten a tükörben néztük a jelenetet.
- Tetszik a látvány? - haraptam finoman vállába.

<Kyung>
- Ahm... Ih-ihgen... Olyanh szexi vagyh ilyenkorh...- haraptam be az alsó ajkamat és a tükörből figyeltem, ahogy hátamat csókolgatja. Bőrömet meg-megharapta, szívogatta közben hasamat simogatta.
- Hm... Ah... Zicoh...- mozogtam rá farkára de még azért sem gyorsított. Gonoszan vigyorogva nézett rám a tükörből.
Végignéztem testén. Izmos karja a hasamra simult, másikkal a csípőmet szorította. Háta csillogott az izzadságtól, gyönyörűen feszült minden lökéssel. Fenekén és combjain az izmai folyamatosan meg voltak feszítve, ahogy megállás nélkül bár, de lassan lökte magát belém.
- Ah-ahmm!- nyögtem fel hangosan, mikor eltalálta a prosztatámat.
A hajába túrtam és forró csókra húztam.
Közben, hogy egy kis izgalomban is része legyen, elkezdtem az izmaimat összeszorítani körülötte. Élvezettel nyögött a csókba. Egy idő után elengedtem a szorítást, majd kicsit később megint satuba fogtam.

<Zico>
Mindketten élvezkedve néztük végig az aktust. Amikor összehúzta magát körülöttem, felnyögtem a szűk forróság érzésére. Izgató volt látni, ahogy kéjtől bódultan vonaglik alattam.
Hasát simogató kezem levándorolt a farkára, és a mozgásommal ellentétesen kezdtem verni neki. Mozogni kezdett, a hajába túrva fordítottam a tükör felé arcát.
- Olyan gyönyörű vagy!  - sóhajtottam szemezve vele. - Izgató a látvány, mi? - mozogtam egyre keményebben benne.
Teste megfeszült alattam, és nevemet kiáltva élvezett kezemre.
- Ahh! - nyögtem derekába kapaszkodva.

<Kyung>
- Ah... Hm... Jiho!- nyögtem mikor ez egyik mély és kemény lökésekor eltalált bennem valami olyat, amitől csillagokat láttam és a fellegekben éreztem magam.
Testem összerándult, remegtem kezei közt, szorosan markolásztam a pultot, nehogy összeessek. Fejem lecsuklott de Jiho nem sokáig engedte, hogy ne a tükröt figyeljem. Ismét hajamba túrt és felemelte a fejem. A mozgást nem hagyta abba, hisz Ő még nem könnyebbült meg. Izgató látványt nyújtott ahogy a tükörből azt figyeltem ahogy újra és újra elmerül fenekemben. Ezzel újabb hullámok támadták meg a testemet.
- Ah... Gyerünkh... Zicoh! Mégh!- szinte már sikítottam alatta. Remegtem egy újabb kielégülésért. Szinte mintha a függője lennék. Egyszerűen teljesen képes elvenni az eszem. Ilyenkor minden megszűnik létezni. Csak Ő és én vagyunk, a forró, szerelemmel teli légkörbe burkolózva. Testünk akadálymentesen siklik egymáson és ismételten közel a beteljesülés de ezúttal nem csak nekem.
- Hm... Jihoh! Mégh! Kemé-nyehbben!- ajkaimat szinte véresre haraptam de egy pillanatra sem vettem le a szememet a tükörről.

<Zico>
Kikapcsolt az agyam, csak az ösztöneim vezéreltek. Hangosan lihegtem, de kitartóan ostromoltam testét. Tekintetünk egymásba fúródott, mindketten reszkettünk a vágytól.
Láttam, hogy közel van egy újabb orgazmushoz, és mivel én is a határon táncoltam, megint rámarkoltam.
Szédülni kezdtem, ezért egyik kezemmel a pultba kapaszkodtam, a másikkal kitartóan pumpáltam tagját.
- Kyuhngh ahh! - nyögtem mikor testem megfeszült és elélveztem. Éreztem, hogy magom testébe ömlik, alig kaptam levegőt.
Élvezete a tenyerembe és a földre spriccolt, és ha nem tartom meg, összecsuklott volna előttem. Lerogytam a puha szőnyegre, ami a kád mellett volt, magammal húzva őt az ölembe. Hajamba túrva lihegtem, próbáltam kicsit helyreállítani a légzésem.
- Nhem szhexelühnk kicsit sohkat mohstanában? - sóhajtottam magamhoz ölelve. - Bhár amíg mhindketten akarhjuk...- puszilgattam arcát.
Soha nem volt elég belőle, olyan volt mint valami édes drog, amiről nem lehet leállni. És ahogy észrevettem ő is egyre többet akar engem.
- Szeretlek! Te vagy az én másik felem.

<Kyung>
- Ah-ahzt hiszem... Ennyith megengedhetünkh a nászútunkhon...- pihegtem az ölében. Valóban az elmúlt napokban kicsit sokat akcióztunk. De volt mit bepótolnunk. És valahogy nem tudtam neki ellenállni, minden alkalommal megkívántam. Persze ebből nem lesz rendszer, hisz akkor felesleges volt a sok szenvedés a terápiával. De ez most egy különleges alkalom volt.
- Szeretlek kicsim.- bújtam hozzá forró testéhez és vizes hátát simogattam.
- Ez csodálatos volt. Köszönöm.- még mindig remegett a testem az átéltektől. Nyaka köré fontam karjaimat majd egyik kezemmel tarkóját simogattam, a másikkal dús hajába túrtam, így húztam magamhoz közelebb. Először becézgető csókokkal leptem el kiszáradt ajkait majd elmélyítettem azt. Lassan, gyengéden ízleltük egymást. Sehol sem volt az előbbi heves sietség. Vékony nyálcsíkot húzva váltam el tőle.
- Azt hiszem, a takarítóknak elég sok dolguk lesz ebben a szobában... Hát még a többiben.- kuncogtam.

<Zico>
- Ők hívtak meg minket.- kuncogtam testét cirógatva. - Akkor vállalják a következményét. - vigyorogtam.
Mikor kicsit összeszedtük magunkat, lassan felálltunk.
- Mi lenne, ha egy utolsót pancsolnánk itt...- mutattam a kádra. - Aztán ennénk valami finomat, és bebújnánk az ágyba?
Nyakamba kapaszkodva csókolt meg, majd megengedte a kádba a vizet. Elvette a fürdősót, és beleszórta a vízbe, én pedig nem bírtam ki, hogy ne simogassam meg kívánatos, kerek fenekét. Megugrott, én pedig hozzá simultam.
- Nyugi, nem csinálok semmit, csak...ahh - csókoltam nyakába. - Nem bírok veled betelni. De visszafogom magam, nem akarok túlzásokba esni. - sóhajtottam, majd inkább elfordultam, hogy megkeressem a halacska szivacsot, amit a múltnap kiszúrtam.

<Kyung>
Azzal, hogy nem bír betelni, nincs egyedül. Nekem Ő a mindenem, szóval meg tudom érteni.
Amint megtelt a kád vízzel, máris befoglaltam az egészet. Jiho nagy szemekkel nézett rám miután megfordult.
- Gyere Te is.- nyújtottam felé a kezem. Elmosolyodott és beült mellém a kádba. Háttal fordított magának és a hátamat kezdte el lemosni a halacskás szivaccsal.
- Hm... Ez olyan kellemes.- sóhajtottam. Megfordultam az ölében így mellkasomat és hasamat simogatta a fürdőszivaccsal. Mosolyogva figyeltem, ahogy minden mozdulatát a szemeivel kísérte. Biztos lehetek abban, hogy soha senki nem vigyázott még rám ennyire, mint Ő.
Mikor végzett átvettem tőle a szivacsot és én is bejártam ugyan azt az utat, amit Ő csak az Ő testén.
Ezután még áztattuk magunkat a forró vízben.
- Jiho. Én most nagyon boldog vagyok.- suttogtam az ölében feküdve.- És történjen bármi, tudd, hogy mindennél jobban szeretlek. Lehet, hogy ha elhagyjuk ezt a paradicsomot még történik velünk egy s más. De én mindig szeretni foglak.- pusziltam meg puha arcát.
Húha! Ez milyen jó szöveg! Talán mert szívből jött. Fel kell majd írnom ezt is!- filóztam magamban.

<Zico>
- Én is szeretlek! És mindig te leszel nekem a legelső mindenben. Babonából nem ígérek örökkön-örökkét, de azon leszek, hogy addig tartson a szerelmünk. - pusziltam meg.
Bátran kijelenthetem, hogy az életemben ő a nagy szerelem, ami mindenkinek csak egy van. És nem akarom őt elengedni soha, hacsak ő nem kér majd rá.
- Ha lány lennél, elvennélek feleségül még ma. - jelentettem ki határozottan. - De sajnos ez nem lehetséges, így marad a járás. - kuncogtam.
Orrommal cirógattam bőrét. Tudtam, hogy ha hazamegyünk, és új dalon kell majd dolgoznom, kevesebbet tudok vele foglalkozni, mert csomó időt kell majd a stúdióban töltenem. Korábban minden szabadidőmet ott töltöttem, de mióta Kyung a párom, szívesebben voltam vele otthon, amikor csak lehetett.
De sajnos dolgoznunk is kell, különben le fognak minket tolni.
Mikor kezdett elhűlni a víz, kiszálltunk, és egymás testét törölgettük. Közben csókokat váltottunk.

<Kyung>
- Ha lány lennék... Akkor...- suttogtam a fülébe, miközben a törölközővel törölgetett.- Gondolkodás nélkül igent mondanék.- nyaltam fülébe majd arcát megpusziltam.- De mivel pasi vagyok... Bármennyire is nem látszik...- kuncogtam.- Csak melletted tudok maradni...- vettem ki a kezéből a puha anyagot és az Ő testét simogattam vele. Dús ajkaira forró csókokat leheltem.
Mikor végeztünk a szárítkozással, meztelenül, úgy ahogy voltam kirohantam a szobába. Az ágyra hasaltam és a telefonomon megnyitottam azt a jegyzetet, amibe a minap kezdtem el felírni az ötleteimet. Igyekeztem formába, szavakba önteni, mit érzek Jiho iránt. Azt akartam, hogy tudja. És ha majd holnap elmegy a stúdióba, egyedül leszek, ami egy kitűnő alkalom, hogy ezen tovább dolgozhassak.
Jiho nem sokkal később utánam jött és kíváncsian méregetett. Gyorsan kikapcsoltam a mobilom, hogy ne sejtsen meg semmit. A hátamra fordultam majd, hogy elrejtsem magam, bebújtam a takaró alá. Kezemet nyújtogattam Zico felé, hogy jöjjön Ő is.
- Bújj ide, szívem.

<Zico>
Mikor megszárítkoztunk, elszaladt, mint egy gyerek. Csak néztem, majd fejet csóválva vigyorogtam.
Kiengedtem a kádból a vizet, majd kimentem utána.
Valamit a telefonján szöszmötölt, majd félre tette, és nyakig bebújt az ágyba. Mellé bújtam, és magamhoz vonva simogattam bársonyos bőrét.
- Nem értem, miért jössz zavarba. - pusziltam meg. - Láttalak már pucéran számtalanszor. És mi az, hogy nem látszik, hogy férfi vagy? Én a bizonyítékát nagyon is éreztem az este...- fogtam meg farkát. - Evvel nagyon is férfi voltál... - suttogtam csábítóan. - ahogy jól megdöngettél vele. - szorítottam meg egy kicsit.

<Kyung>
- Ah...- hagyta el ajkaimat egy halk sóhaj érintése nyomán.
Arcomat nyakába fúrtam és ott szuszogtam tovább.
- Nem tudom...- sóhajtottam.- Tudod, hogy már kiskoromban is ilyen voltam... Talán, mert sokat csúfoltak...- pusziltam meg nyakán a puha bőrt.
De Ő mindig ott volt nekem, ha valami bajom volt vagy mikor bántottak.
Átkaroltam derekát és ha lehetséges, még jobban hozzábújtam.
- Azért gondolom ezt, mert tudod milyen érzékeny vagyok. Úgy viselkedem néha, mint egy tinilány. És ilyenkor elszégyellem magam...
Nem mertem a szemébe nézni hisz anélkül is tudtam, hogy ki fog nevetni.

<Zico>
- Tinilány? Ez butaság. Ha te tinilány vagy, amiért zavarba jössz, akkor Jihoonnie mi? Egy

szivárványpóni? Ő még nálad is ártatlanabb és visszafogottabb. - emeltem fel arcát. - Így imádlak, ahogy vagy. Ha egy kemény, vagány, domináns férfi lennél, meg sem mozgattad volna a fantáziámat. Akkor nem szerettem volna beléd. Te vagy az én kisangyalom. Gyönyörű vagy, az ártatlan kiskutyaszemeiddel, a puha, finom, ajkaiddal, a rakoncátlan fürtjeiddel... felejtsd el, hogy régen a bunkók piszkáltak. Biztos megbánták most, hogy látják mekkora playboy lett belőled. - pusziltam meg vigyorogva. - De te már csak az én playboy nyuszim vagy. - nyakába bújva csókolgattam, közben lágyan simogattam testét.

<Kyung>
- Köszönöm Jiho.- öleltem át szorosan és próbáltam elfojtani a sírásomat.
Sokat jelent számomra, hogy ezt gondolja és mindig mellettem áll. És igaza is van. Azok akik piszkáltak, most megnézhetik magukat és engem. A többi meg nem érdekel.
- Csak a tiéd vagyok...- suttogtam a fülébe.
Csak az övé. Senki másra nincs szükségem csak Jiho-ra. Nélküle senki lennék.
- Köszönöm, hogy vagy nekem.- hajoltam el egy kicsit tőle és megcsókoltam.

<Zico>
Forrón tapadtunk egymás szájára. Nem akartam, hogy rosszul érezze magát, vagy hogy butaságokra gondoljon.
Hogy elrejtse zavarát, éhesen csókolt, de tudtam, hogy csak nem akarja, hogy észre vegyem, hogy megérintették a szavaim. Pedig ez az igazság. Dögös, jóképű, tehetséges... és csak az enyém.
Hanyatt feküdtem és magamra húztam. Átadtam neki a csók irányítását, mert éreztem, hogy szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmét a beszélgetésről.
Közben folyton simogattam, hogy ezzel is ellazítsam kicsit.
- Szeretlek! - suttogtam ajkai közé.

<Kyung>
- Én is...- csókoltam tovább ajkait.
Mellkasát simogattam közben. Mikor elfogyott a levegőnk lihegve váltam el puha párnáitól.
Fejemet a mellkasára hajtottam és lehunytam a szemeimet. Zico szívverését hallgattam, közben oldalát cirógattam.
Ez az elmúlt napok számtalan pillanatának egyike, mikor szívem szerint megállítanám az időt.
Megemeltem a fejemet és az állammal támaszkodtam meg bordáin.
- Nem vagy éhes? Mindjárt dél és még reggelit sem ettünk.- néztem fel rá nagy szemekkel mire elmosolyodott.

<Zico>
- Farkaséhes vagyok. Rendeljünk valami finomat, ahogy a nászutasokhoz illik. - mosolyogtam rá.
Felállt, és az ágyba hozta a telefont. Míg én rendeztem az ételt, addig ő tiszta alsót és pólót vett elő mindkettőnknek, hogy meztelenül nyissunk ajtót.
Felöltöztünk, és az erkélyen bámészkodva vártuk a kopogást.
Mikor megjött a kaja, hálásan engedtük be. Megterített nekünk az erkélyen, bepakolta az esti mosatlant, és sietősen távozott.
Mikor leültünk enni, vágyakozva néztem végig a kaján.
- Ahh, már olyan éhes vagyok. - emeltem fel az evőeszközt, mire felnevetett.

<Kyung>
- Én is!- nyaltam meg ajkaimat és nekiláttam a falatozásnak.
- Hm... Mennyei...- nyammogtam a kaján. Jiho véleménye is hasonló volt.
Jól esett a kínzó éhséget csillapítani ilyen finomságokkal.
Vicces, hogy a nap folyamán sikerült mindenre időt szakítani csak az evésre nem.
Mikor befejeztük, szóltunk a személyzetnek, hogy vigyék el a maradékot és a tányérokat.
Miután ismét kettesben maradtunk szerelmemhez sétáltam és megölelgettem.
- Mit csináljunk? Estig még van sok időnk.- pusziltam meg arcát.

<Zico>
- Nem is tudom. Mihez van kedved? Van még valami, amit nem próbáltunk ki? - kerestem meg a katalógust, és lapozgattam.
- Van jacuzzi! Vaaaaagy... lemehetnénk az egyik benti medencébe, ami nem olyan mély. Megtaníthatnálak úszni. - vetettem fel, de láttam, hogy bizonytalanul méreget. - Oké, akkor válassz te! - adtam át a füzetet.

<Kyung>
- Hidd el, hogy reménytelen vagyok úszásból.- sóhajtottam lemondóan.
Nem akartam az utolsó napot azzal eltölteni, hogy velem bajlódik.
- A jacuzzi jó lesz.- bólintottam.
A cuccainkhoz léptem és elővettem a fürdőgatyáinkat.
- A többieknek szóljunk vagy ez legyen csak egy kis kettes kikapcsolódás?- néztem rá a vállam felett.

<Zico>
- Szólhatunk, de szerintem egymással vannak elfoglalva. Dobok nekik ez üzenetet a közös chatbe, és aki akar, az jön.  Meg is írtam, majd mikor megvolt, elküldtem, és  átöltöztünk.
Lesétáltunk, és bevetültünk a meleg vízbe.
- Hát ez mennyei! - lazultam el teljesen.

<Kyung>
- Uhum...- dőltem hátra.
Hál' Istennek üres volt a terem és a medence is így teljesen el tudtunk lazulni.
A víz forró hullámai lágyan nyaldosták testemet. Talán egy fél órára el is szundítottam de nem mélyen. Mikor megébredtem Jiho felé fordultam. Édesen pihegett mellettem. "Odaúszkáltam" mellé és átöleltem. Megrezzent érintésemre mire elmosolyodtam és megcsókoltam. Lágyan szeretgettük egymást, mikor hangokat hallottunk.
- Mondtam én, hogy itt lesznek.
- Jól van már Jihoonnie! Igazad van!
- Pedig még üzenetet is küldött Jiho hyung.
- Jó felfogtam már!- hisztizett Jaehyo.
- Nyugalom kicsim.- nyugtatta Minhyuk.
- De rossz a telóm.
- Majd hazafelé kapsz tőlem egy másikat.- hallottam meg U-Kwon hangját is.
- Sziasztok.- köszönt Taeil hyung, miközben besétált mellénk a medencébe.
- Jiho.- suttogtam szerelmemnek.- Ha Jaehyo egy rossz szót szól esküszöm, hogy szívbaj nélkül belefojtom a medencébe.
- Mit mondtál Kyung?- villantotta rám sötét tekintetét az említett.
- Semmi semmi...- sóhajtottam.
- Hogy telt a kis vakáció?- fordultam a többiekhez.

<Zico>
Kis idő múlva a nagy szundításunkat a többiek hangja zavarta meg.
Mikor megint kezdődött, csak sóhajtottam egyet.
-Gyere csak közelebb Jaehyo! -szólítottam meg a visualt.
Láttam, hogy Kyung el akar somfordálni.
- Na-na! Itt maradsz! Srácok, ti is figyeljetek! Hallani akarom, hogy miért piszkáljátok egymást folyton. Mi ez az egész?
Jaehyo tüntetően fordította el az arcát, Kyung pedig a vizet kémlelte. A többiek kíváncsian figyeltek.
- Tulajdonképp nem tudom. Csak idegesít, hogy úgy néz rám, mint egy lotyóra. Holott nem vagyok süket, és vak sem! Hallom, hogy miket műveltek együtt! Még úgy néz rám, mintha valami bűnt követnék el! Megjátssza a szentet, de közben ő sem különb!
- Azért ne beszélj így! - mordultam rá. - Beszéljük meg ezt emberi módon. Neked mi a bajod vele? - néztem páromra.

<Kyung>
- N-nekem...- nyeltem egy nagyot és félve felpillantottam. Legszívesebben rávágtam volna, hogy semmi. De azt úgysem hiszi el nekem senki.
- Cs-csak zavar, hogy állandóan piszkálódik... Mindenért beszól. De nem csak nekem!- néztem a többiekre megerősítést várva. De sajnos nem kaptam.- Ne mondjátok, hogy nektek nem szokott beszólni! Együtt lakunk, szoktam hallani.
- Azt hiszem Kyung Te csak nagyon magadra veszed. Mi mindannyian tudjuk, hogy Jaehyo ilyen. És igyekszünk elfogadni.- osztotta meg velünk a meglátását Taeil.
- Hyungnak igaza van.- állt mellé Minhyuk is. Na a másik nagyszájú! Ha nem lenne a hyungom és a barátom és bátrabb lennék úgy visszavágnék neki is és Jaehyo-nak is... De ahj...
- És valljuk be Kyunggie, Te igen is könnyű célpont vagy. Az én kis kedveskémnek pedig lételeme a csipkelődés...- ölelte át hátulról Minhyuk a kis bestiáját.
- Ah... Látom ebből csak én jövök ki szarul...- sóhajtottam.- Ne haragudj Hyung. Nem akartalak megbántani. Legközelebb jobban odafigyelek arra, hogy mit mondok neked és hogyan szólok hozzád.- hajoltam meg és a kezemet nyújtottam.

<Zico>
Most feladja? Mit művelsz kicsim? Megfogtam a kezét és a víz alá dugtam, mielőtt Jaehyo reagálhatott volna rá.
- Most evvel megoldjuk? Hogy úgy teszel, mintha fejet hajtanál, de közben nem értesz egyet vele? Azért ne kérj bocsánatot, mert senki nem ért veled egyet! - förmedtem rá. Hogy alázhatja meg magát, csak mert tudja, hogy illik igazat adni az idősebbnek?
- Jiho...had beszéljék meg ők. - tette a vállamra a kezét szelíden Yookwon.
- De nem megbeszélik! Csak megijedt, mert úgy érzi, hogy nincs joga ellenkezni! - néztem végig a társaságon. - Miért nem értitek meg őt is?
- Megértjük. De tényleg ő veszi magára. - érvelt Minhyuk.
- Ne légy elfogult! - ráztam le Kwonnie kezét magamról.
- Akkor te sem! Az élet nem arról szól, hogy véded, mint a hímes tojást minden konfliktustól! - vágott vissza a táncos.
- Amíg módomban áll, megteszem. - egyre idegesebb lettem. Tény, hogy Kyung lelke érzékeny, de túlzásnak véltem, hogy mindenki őt vádolja.
- Hyung, szerintem nem csak a te hibád. - Jihoon, mint mindig most is békepárti volt.
Eközben éreztem, hogy Kyung a homlokát a tarkómhoz érinti, úgy rejti el arcát.
- Csend már! Kicsim, ez nem a te harcod. - puszilta meg Minhyukot a visual. - Kyung... megpróbálunk kicsit jobban kijönni? - tolt félre Jaehyo, hogy lássa a mögöttem rejtőző szerelmem.
- Ha megint bántani akarod...- kezdtem fenyegetőzni.
- Csitulj leader! Van nyelve, tud beszélni, legyen egy kicsit tökösebb. Szóval? Béke? - nyújtotta ezúttal ő a kezét.

<Kyung>
Annyira hülyének éreztem magam. Mindenki miattam veszekedett. Tapintani lehetett körülöttünk a feszültséget.
Rosszul éreztem magam. Fájt, hogy annyira gyenge vagyok, hogy még a saját barátaimmal szemben egy ilyen piti dologban sem vagyok képes magamat megvédeni. Fájt, hogy miattam Jiho-t támadják. Kettő- ami igazából csak egy- a három ellen nem fair...
Hibásnak éreztem magam. Ha egy kicsit belevalóbb lennék, ha kevésbé vezetnének az érzéseim... Akkor talán ez most mind nem lenne.
Igazuk van. Jaehyo ilyen. Ezen nem lehet változtatni. És ha én nem tudom elfogadni, velem van a baj.
Megalázva éreztem magam. Most úgy éreztem, hogy kilógok a bandából és kezdünk széthullani.
Teljesen össze voltam zavarodva. Pillanatok alatt tört bennem össze egy világ.
A mellkasom szorított a fájdalomtól. A tüdőmbe minden egyes lélegzetvétellel, mintha kést szúrtak volna. A torkomban ott tolakodott a gombóc, ami nem engedte, hogy nyeljek. Csak a könnyeimen keresztül akart utat engedni.
- Sajnálom. Igazatok van.- néztem rájuk.- Hagyd Jiho. Igazuk van.- nagy levegőt vettem majd Jaehyo-t hátba veregettem és a medence oldalába kapaszkodva kiaraszoltam. Mikor már nem láttak a szobánk felé rohantam. A fürdőig meg sem álltam. Bezártam az ajtót és lekuporodtam a kád elé.