15. Rész (+18)

<Zico>
Mikor hazaértünk, anya mosolyogva sietett elénk.
- Sziasztok drágáim, örülök, hogy megjöttetek. Éhesek vagytok? - ölelt meg először engem, majd páromat.
- Nem, ettünk a suliban. - hárítottam gyorsan. - Segítsünk valamit?
- Nem kell, menjetek fel. Csináljak nektek teát?
- Aha, légyszi. - pusziltam meg arcát, mire elkapott és ismét a karjaiba zárt.
- Jaj, anya kicsi babája. - szorongatott meg.
- Oh anya, ne égess már! Nem vagyok már kisgyerek. - bújtam ki az ölelésből. - Gyere Kyunggie, megyünk fel. Anya majd szólsz, mikor kész a tea?
- Persze, felviszem nektek. - engedett utunkra.

<Kyung>
Zico láthatóan zavarban volt. Szerintem aranyos az anyukája. És megértem. Én is szeretem a mackómat ölelgetni. Kuncogva sétáltam Jiho után az emeletre.
- Anyukád annyira aranyos.- sóhajtottam mosolyogva majd letettem a táskám és  lehuppantam az ágyra.
- Jaj!- pattantam fel.- Írok anyunak, hogy itt vagyok.- vettem a kezembe a mobilom.

<Zico>
- Aranyos, de olyan ciki, amikor lekisbabáz, meg ilyenek. Nagy fiú vagyok, felnőtt, önálló... ennyi! - adtam ki magamból a problémámat, majd lehuppantam mellé és a táskámban kotorásztam, amíg telefonált.
Kiemeltem a zacskót és elővettem a cicafüleket. Kicsomagoltam, majd a fejére tettem és a  számba haraptam a látványra. Olyan dögös volt benne, mint egy igazi vadmacska, ezért nyál csorgatva vártam, hogy letegye a telefont.

<Kyung>
- Jó. Rendben. Igen anyu. Jó-jó. Mindenképpen. Szeretlek én is. Puszi puszi szia.- tettem le a telefonom.
Beszélgetés közben végig mosolyogtam, mert éreztem, hogy Jiho a fejemre tette a kis hajpántot amin a fekete fülecskék fityegtek. Fekete hajamba biztos jól passzolt, de az Ő arcáért minden esetre megérte.
- Maradhatok.- jelentettem ki majd ledobtam a telefonom az asztalra.
- Mit mosolyogsz?- léptem vissza elé.- Tetszem?
- M-miau...?- elég bénán kezdtem bele a macska létembe. Se nyávogni se dorombolni nem tudok. De Jiho kedvéért megtanulok.
Leültem az ölébe vele szembe és aranyosan mosolyogtam rá. Újra nekifutottam egy következő próbálkozásnak, ezúttal doromboltam a gazdimnak.
- Grr...- dörgöltem az arcom az övének.- Mikre rá nem tudsz venni...- kuncogtam.

<Zico>
- Cserébe majd brummogok neked, oké? - mosolyogtam. - Nagyon jól csinálod, igazi vadmacska vagy egy cuki, édi, ártatlan kiscica képében. Elfolyik a nyálam. - kacsintottam rá. -  Kicsit több önbizalmat, isteni pasi vagy,  hidd el, kicsim. - cirógattam orrommal az övét. - Az én kis kandúrom.

<Kyung>
- Szeretlek mackóm.- bújtam hozzá és nyakát csókolgattam.
- Meghoztam a jó meleg... Hopp... Bocsánat.- nyitott be Jiho anyukája egy tálcával a kezében. Azonnal hátrahőköltem és kiugrottam Jiho öléből.
- É-én nem akartam zavarni...- tette le a tálcát az éjjeliszekrényre.

<Zico>
- Nem zavarsz. Köszi a teát. - dőltem hátra az ágyamon.
Anya kifelé indult, de észrevette Kyung fején a füleket.
- Nagyon édes. - dicsérte meg, mire párom még jobban zavarba jött.
- Ugye? Azért vettem neki, mert pont olyan, mint egy cica. Evvel pedig hivatalosan is az én macskámmá vált.
Miután magunkra maradtunk, szerelmem csak állt egyik lábáról a másikra.
- Nincs kedved idebújni? - hívogattam kacéran magamhoz.

<Kyung>
- De...- sóhajtottam, odabillegtem elé és lassan bemásztam mellé.
- Miau...- nyávogtam halkan Jiho mellkasába.
Hasát és oldalát simogattam.
- Grrr...- bújtam hozzá jobban.
- Jiho. Erről egy szót sem senkinek! Titok, hogy a Te ciculid vagyok!- néztem fel rá komolyan.
Még csak az hiányozna, hogy Minyhuk-kal kibeszéljenek. De ha erre rájövök, abban az esetben én majd Kwonnie-val szövetkezem.

<Zico>
- Dehogy mondom! Még a végén elcsábítanak tőlem. - fordítottam meg magunkat. - Mi lenne velem az én kis ciculim nélkül? - biggyesztettem le az ajkaimat játékosan.
- Persze a hallgatásomnak is megvan a maga ára. - simogattam hosszú combját huncut mosollyal ajkaimon.

<Kyung>
- És mit kívánsz cserébe gazdi...? Meow...- mosolyogtam rá. Tudtam jól, hogy mit akart de jól esett húzni az agyát.
Gyengéden simogattam karjait és a hátát.
Egyik lábamat felhúztam alatta, így térdemmel pont elértem ágyékát. Finoman masszírozni kezdtem.

<Zico>
- A-ahh... - sóhajtottam fel, mikor dörzsölni kezdte ágyékomat. - Nagyon jól indítasz, látom tudod, mi kell nekem. - hajoltam közel, majd ajkaira martam.
Felnyögött, és azonnal utat engedett nyelvemnek, amivel hevesen kutakodtam ajkai közt. Nyelvével forrón simogattunk egymást.
- Mmhmm. - sóhajtottam szájába, ahogy egyre erősebben masszírozott.

<Kyung>
- Nyugi szerelmem...- kuncogtam ajkai közé.- Nem ettől fogsz elmenni.- haraptam alsó ajkamba.
Leengedtem a lábamat majd ezúttal én csókoltam meg.
Lassan leereszkedett egész testével hozzám. Hevesen gabalyodtunk szenvedélyes csókba.
Kezeimmel egész hátát bejártam, finoman karmolásztam. Formás fenekére simítottam, gyengéden markoltam félgömbjeit.

<Zico>
Reflexszerűen rándult előre a csípőm, amikor a fenekembe markolt. Jólesően felszusszantam, de beugrott valami nem elhanyagolható dolog.
- Biztos akarod? Nem kellene várnunk pár napot, hogy... a feneked jobban legyen? Nehogy baj legyen belőle. - húzódtam el egy kicsit.

<Kyung>
- Mi bajom lehetne?- néztem rá nagy szemekkel.- Túléltem ennél rosszabbat is...- simogattam meg az arcát mosolyogva.- Ne aggódj. Csak csináljuk.- pusziltam meg. Most már voltak eszközeink, amivel  megkönnyítjük a dolgokat. És tudom jól, hogy Ő is akarja. Ma már egyszer elutasítottam. Nem tehetem meg vele még egyszer.

<Zico>
- Oké... oké. - bólogattam, de nem őt, hanem magamat próbáltam meggyőzni.
Ajkaira hajoltam és szenvedélyesen csókoltam meg, közben tenyeremet pólója alá csúsztattam. Hajamba túrt, amit bátorításnak vettem, ezért felfelé húztam a felsőt, majd felültünk, és megszabadítottuk egymást a kellemetlen ruhadaraboktól. Kibontottam a nadrágját, ő pedig hátradőlt, hogy le tudjam húzni róla.
- Várj! - ugrottam fel, majd az ajtóhoz lépve, kulcsra zártam azt. - Most már nem zavarhat meg minket senki. - léptem vissza vigyorogva.

<Kyung>
- Okos.- vigyorogtam rá.
Visszamászott fölém.
- Szeretlek.- csókoltam meg lágyan.
Kezemmel meztelen hátát cirógattam majd, nem is tudom honnan jött az ötlet de lassan becsúsztattam kezeimet a nadrágja alá. Gyengéden gyúrogattam popsiját, mire halkan belenyögött a csókba.

<Zico>
Meglepett, de tetszett a kis magánakciója. Nyakára tértem át, közben jólesően sóhajtoztam keze munkájától.
- Ha ez csinálod majd, mikor benned leszek, meg fogsz őrjíteni. Persze a jó értelemben. - pusmogtam nyakába, majd lejjebb vándoroltam mellkasára. Megszívogattam a mellbimbóit, mire kicsit megremegett alattam. Tovább merészkedtem ajkaimmal, hasát puszilgattam, nyelvemmel finoman belenyaltam köldökébe.

<Kyung>
- Most célozgattál?- kuncogtam fel. Felhúztam magamhoz egy csókra. Lágyan simogattuk egymás ajkait, nyelveink selyemként simultak egymáshoz.
Finoman harapdáltam a nyakát, fogaim nyomát nyalogattam, halkan cuppogtam puha bőrén.

<Zico>
- Talán... - sóhajtottam. Ahogy nyakamat kényeztette, teljesen beindultam. Lenyomott az ágyra, és felém mászva folytatta a csókolgatást. Hajába túrva élveztem ajkainak és fürge nyelvének játékát, amit néha a finom harapásokkal  fűszerezett meg.

<Kyung>
Kezdtem egyre jobban felbátorodni.
- Grrr...- doromboltam hasához hajoltam.
Apró puszikkal cirógattam pocakját, kezemmel bimbóit simogattam.
Köldökét körbenyaltam és a nadrágját kezdetem el kibontani.
- Miau...- nyávogtam ágyékához közel.

<Zico>
Hangosan szuszogtam, próbáltam nyugton maradni, hogy hagyjak neki teret.
- Szeretlek. - sóhajtottam, miközben a nadrágomat bontogatta. Megemelkedtem, hogy le tudja rólam húzni, majd miután  megszabadított tőle, alsón keresztül az ágyékára simítottam, és masszírozni kezdtem, hogy beindítsam őt is.

<Kyung>
- Ah... Hm...- sóhajtoztam felette, mikor megéreztem kezét tagomon.
Nem sokáig kellett markolgatnia, mert igen hamar megkeményedtem kezei között.
Nyakát és mellkasát csókolgattam, halkan nyögtem puha bőrére majd rövid idő után ismét maga alá fordított.

<Zico>
Nem bírtam tovább, visszavettem az irányítást.
Ajkamba haraptam, miközben lehúztam róla az alsónadrágot, majd végignéztem a testén.
- Gyönyörű vagy. - sóhajtottam, majd végigsimítottam rajta.
A teste egyszerűen megbabonázott, pedig külső szemmel csak egy átlagos fiú volt. Engem viszont valami miatt lenyűgözött, én sem értem miért.
Hasa fölé hajoltam, csókolgatni kezdtem, közben kezemmel férfiasságán játszottam.
Egyre lejjebb haladtam, majd kezemet a  számmal váltottam fel, és lassan, de erősen szopni kezdtem.

<Kyung>
- Ah!- nyögtem fel hangosan, mikor megéreztem forró, dús ajkait tagom körül.
Nem szórakozott, egyből keményen mozgott rajtam, még a nyögéseim is a torkomra fagytak. Erősen markoltam az ágyneműt és végig Jiho-ra figyeltem. Nem tudom, miért de az amúgy mocskos és gusztustalan tevékenysége valahogy mégis olyan izgatóan hatott. Legszívesebben hangosan sírva nyögtem volna alatta és többre kértem volna de inkább csendben nyöszörögve tűrtem.

<Zico>
Láttam, hogy tetszett neki, ezért egy ideig még kényeztettem, majd felültem és a szekrényemhez hajoltam.
Miután megszereztem a síkosítót, finoman szétfeszítettem a lábait és közéjük térdeltem.
Újra az ajkaim közé vettem, közben kinyitottam a flakont és az ujjaimra nyomtan a csúszós anyagot. Elkentem, majd lassan a fenekéhez közeledtem, és ujjammal bejáratán köröztem.

<Kyung>
Mikor abbahagyta egy pillanatra, már tudtam, hogy mi fog következni. Mély levegőkkel próbáltam a testem nyugtatni és lazítani.
Az első ujjával múltkor sem volt probléma. Most sem fájt annyira, a síkosító miatt meglehetősen könnyen csúszott.
Miközben nyelvével ügyesen játszadozott tagomon, ujját lassan mozgatta bennem.
- Ah... Hm... Hhnng...- sóhajtoztam alatta.
Elvigyorodva nézett fel rám mire ajkamat beharapva dőltem inkább hátra.
Kihúzta belőlem a mutató ujját majd pillanatokkal később már kettőt tolt fel. Fájdalmasan nyüszítettem fel de miatta összeszorított fogakkal tűrtem.
Lábaimat széjjelebb tártam, hogy hátha úgy jobb lesz. Az egyik erősebb mozdulatával elért bennem valamit. Nem tudom, milyen pont lehetett az de egy hangos nyögés szakadt fel tüdőmből, megremegtem, lüktettem alatta és arra vágytam, hogy ez a valami még egyszer megtörténjen.
- Nyhh... Ah...

<Zico>
Tudtam, hogy fáj neki, de kitartóan kerestem a prosztatáját, ha már a múltkor nem találtam meg. Mikor élvezettel nyögött fel, és hangosan lihegett, elmosolyodtam. Végre megvan.
- Ott jó, igaz? - néztem vigyorogva a szemeibe, majd ujjaimmal masszírozni kezdtem az előbb kitapogatott érzékeny területet. Csak adja az ég, hogy majd a farkammal is rátaláljak.
Fürgén mozgattam ujjaimat, közben végig az arcát néztem, és a reakciói nagyon tetszettek.

<Kyung>
Mikor Jiho rájött, hogy nekem jó az, amit ott csinált, tovább folytatta. Testem folyamatosan reszketett alatta, ajkaimat lassan véresre haraptam de így sem tudtam minden feltörő nyögést elfojtani, és lassan az élvezet is elért.
- J-Jihoh!- fogtam meg a kezét.- Éhn... Ehz nagyohn jóh... Deh könyörgöhm tégy ah magadéhváh!- néztem le rá nagy, kérlelő szemekkel.
Eddig féltem ilyet mondani, többre kérni. Féltem a testem reakciójától és Jiho... véleményétől. De olyan jól csinálja, hogy képtelenség nem élvezni és könyörögni a mennyországért.

<Zico>
Tátott szájjal néztem, ahogy vergődik alattam az élvezettől. Az viszont, hogy leállított és könyörögni kezdett, meglepett. Azt hittem hagyja majd, hogy elérje az orgazmus.
Kihúztam az ujjaimat, a szekrényről levettem egy doboz óvszert és kihúztam belőle egy kis zacskót. Felbontottam, majd rántottam párat magamon és felhelyeztem. Bekentem azt is síkosítóval, majd az előttem széttárt lábai közé fészkelődtem.  Óvatosan belé csúsztattam a makkomat.
Fölé hajoltam, mire elkapott és hevesen tapadt a számra. Beindultam ettől a vad reakciótól, végre mert lépni felém, nem csak azon kattogott, hogy fájni fog neki.
- Nagyon tetszett az előbbi kérésed. Örömmel teszlek magamévá bármikor. - suttogtam ajkaira, miközben egyre mélyebbre hatoltam benne. Kerestem azt a pontot, amit az ujjammal is, hogy neki is jó legyen. Azt akartam, hogy magán kívül legyen az élvezettől, ezért lassan tövig merültem benne, miközben arcát néztem, hogy tudjam azonnal, ha megvan.

<Kyung>
Nem érdekelt semmi fájdalom, Jiho-ra akartam koncentrálni. Azt nem mondom, hogy nem fájt, de mélyen legbelül igyekeztem elfojtani.
Hála a síkosítónak, meglehetősen könnyen csúszott belém de nem bírtam ki, hogy ne kapjak ajkai után. Szomjaztam a csókjaira, a szeretetére vágytam és cserébe boldoggá akartam tenni.
Vigyázva vette birtokba a testemet, végig a hátába kapaszkodtam és elviseltem a fájdalmat.
Halkan lihegtem a fülébe majd mikor teljesen bennem volt, lágyan megcsókoltam.
- Mozoghatsz.- simítottam végig hátán, miután megvárta míg sikerül ellazulnom, megszoknom.
Lassan mozgott bennem, ütemesen ki és be. Eszembe jutott a kis célozgatása ezért ujjaimat végigfuttattam oldalán majd fenekébe markoltam. Gyengéden gyúrogattam félgömbjeit, mire egy hatalmasat lendített csípőjével.
- Ah!- nyögtem fel fájdalmasan mikor sikerült még beljebb jutnia bennem.
Hirtelen gyorsabb tempóra kapcsolt én pedig szinte agyonkarmoltam a popsiját.
Az egyik lökéssel elért bennem valami hasonló dolgot, mint mikor felkészített.
- Ah... Hhnn... Oh...- remegve nyöszörögtem alatta.- J-jihoooh...- tapadtam kiszáradt ajkaira.
Hirtelen mindenem jólesően lüktetett, a fájdalmat édes bizsergés váltotta fel.

<Zico>
Mikor fenekemet kezdte markolászni, karmolászni, nem bírtam ki, hogy ne gyorsítsak. A fenekem az egyik gyenge pontom.
Hangosan lihegtem felette, és mikor nevemet  nyögve jelezte, hogy megtaláltam ismét a gyenge  pontját, akkor gyors tempóval kezdtem ingerelni, miközben ajkaink szomjasan tapadtak össze.
Heves csókunk még inkább feltüzelt, fürge, édes nyelvét nyöszörögve szívtam a számba.
Miután levegő hiányában szét kellett válnunk, egymás füléhez hajolva nyögtünk.
- E-ehz...mehhnyeih...ahh..Szehretlehk. - nyüszítettem halkan a fülébe, majd nyakát kezdtem élvezettel falni.

<Kyung>
- Jiho... Éh-éhn... Ah!- nyögtem értelmetlenül,  hangosan alatta.
Fenekébe erősen belemarkoltam, lábaimat feljebb húztam, arcomat mellkasába temettem.
Ahogyan érzékeny pontomat súrolta, egyre közelebb kerültem az orgazmushoz.
- Szehrethlekh...- nyögtem a fülébe majd nyakára tapadva nyelvemmel, összeszorított szemekkel remegtem meg. Fenekét szorítva, szorosan tartottam magamhoz közel.
Hangosan lihegve ért el az élvezet, forró magom kettőnk közé lövellt.
Alfelem hirtelen összerándult és éreztem, hogy Jiho alig bír bennem mozogni de hihetetlenül küzdött.

<Zico>
Mikor összeszorult körülöttem bejárata, ezzel fogva tartva engem, hihetetlen kéj vágtatott végig a testemen. A szűk forróság szinte elnyelt, hangosan nyögve löktem magam egyre beljebb, majd mélyen merültem el, amikor átlendültem az élvezet határán.
- Khyunhg ahh! - sóhajtottam nagyot.
Lassan ráhasaltam, a karjaim nem bírtak tovább tartani. Nyakába bújva kapkodtam a levegőt, fejemet a vállára fektettem.
- Ehz... hihetetlen jóh vohlt. - motyogtam bambán vigyorogva a semmibe.
Amint kaptam rendesen levegőt, lassan kihátráltam a testéből, lehúztam a gumit magamról és a kukába dobtam, majd mellédőltem.
- Gyere, bújj ide. - fészkelődtem egész közel hozzá, majd átkaroltam derekát.

<Kyung>
Remegő testtel, halkan pihegve zártam össze lábaimat, míg Jiho elrendezte magát.
Nem kellett kétszer mondania, amint visszafeküdt mellém, szorosan forró testéhez bújtam.
- Nagyon szeretlek Jiho. Köszönöm.- puszilgattam mellkasát.

<Zico>
- Én is nagyon szeretlek. - fúrtam ujjaimat a hajába, majd megpusziltam a homlokát. - Most már, hogy megtaláltam, amit kerestem eddig, neked is jó lesz. Bár... egy ideig szerintem még sajogni fog a feneked. - kuncogtam.
Hátát cirógattam, közben édes illatát szívtam magamba.
- Most olyan finom illatod van. - kuncogtam kicsit perverzen. - Ahogy az édes, tipikus Kyunggie illat keveredik a szex illatával... - szippantottam nyakába, ő pedig elrejtette arcát, hogy ne lássam zavarát.

<Kyung>
- Olyan bolond vagy.- szuszogtam a nyakába majd megharaptam egy kicsit.
- Jiho én úgy elfáradtam.- sóhajtottam.

<Zico>
- Akkor bújjunk be az ágyikóba. Este majd lezuhanyzunk, meg felöltözünk. - tápászkodtam fel.
Kerestem egy zsepit, majd letöröltem a hasunkat, hogy ne kenjük össze az ágyneműt.  Bebújtunk a paplan alá, szorosan egymáshoz fészkelődve, és betakartam magunkat.
Arcát puszilgattam.
- Imádlak, kicsim. - cirógattam orrommal az övét.

<Kyung>
- Én is Jiho-m.- csókoltam meg forrón majd egy apró puszi után szorosan magamhoz öleltem.
Mellkasának bújva, mosolyogva hunytam le pilláimat majd egy nagyot szusszanva lassan elkapott az álom.
Jiho mellett annyira jó aludni, a puha ágya, a forró teste, finom illata hamar álomba ringat. És az az álom soha sem lidérces.

<Zico>
Hamar kibuktam a karjaiban. Mélyen aludtam, mert arra ébredtem, hogy szerelmem simogat és halkan ébresztget.
- Hmpf... - nyújtóztam nagyot a karjaiban. - Mennyi az idő, kicsim? - pislogtam álmosan.

<Kyung>
- Pihenj csak nyugodtan.- puszilgattam álmos arcocskáját mosolyogva.- Nyolc óra de semmivel sem késtünk el. Anyukád járt itt.- kikerekedett szemekkel ült fel azonnal.- Nyugi.- kuncogtam.- Csak szólt, hogy van vacsi. De mondtam neki, hogy elaludtál, majd lemegyünk később.- csókolgattam meztelen vállát és szép nyakát.
- Feküdjünk még egy kicsit vissza.- kértem szépen, miközben simogattam, puszilgattam a testét.

<Zico>
Mikor meghallottam, hogy anyám itt járt, azonnal fel akartam ugrani, de megnyugtatott.
- Ja, oké. - lazultam el, és hagytam, hogy puszilgasson.
Hajába túrtam, puha tincseit ujjaimmal markolásztam. Ahogy mellkasomhoz ért szájával, felhúztam egy csókra.
- Ne folytasd, mert bajban leszek. - kuncogtam, majd ajkaira forró csókot nyomtam.

<Kyung>
- Te kis telhetetlen.- vigyorogtam közel ajkaihoz. Nyomtam rájuk egy puszit majd visszadőltem az ágyba lustizni.
- Gyere.- nyújtogattam a karomat Jiho felé aki elmosolyodott és bebújt mellém. Szorosan öleltem magamhoz.
- Jiho...- cirógattam háta puha bőrét.- Most... Olyan boldog vagyok. Ugye ez nem egy álom? Ugye nem fogsz elhagyni? Ugye mindig az én lovagom leszel?- tettem fel halkan gyerekes de annál többet jelentő kérdéseimet.- Csak... Mert én nagyon nagyon  megszerettelek...- szívem hevesen dobogott míg ezeket elmondtam neki.
Lehet, hogy rövid ideje ismerjük egymást és a zenén kívül semmi közös sincs bennünk, de valami mégis vonz ebben a sármos rosszfiúban.
- És fogalmam sincs, hogy ezt most miért mondtam. Ne haragudj. Inkább felejtsük el.- fordítottam el piros arcomat.

<Zico>
- Ne, ne, ne! - nyúltam álla alá, és finoman arra kényszerítettem, hogy a szemeimbe nézzen. Úgy akartam neki elmondani, hogy látom a meleg, kedves, mosolygós íriszeit.
- Én is nagyon megszerettelek. Fontos vagy nekem, különben nem verekedtem volna érted. Szeretlek, és eszem ágában sincs elhagyni vagy megcsalni téged. - cirógattam meg hüvelykujjammal arcát. - Kellesz nekem, jobban mindennél. Valamiért... a rabod lettem és... szeretlek. Ezt  ne felejtsd el soha, oké? Még akkor sem, ha épp valami olyat teszek vagy mondok, ami neked nem tetszik. Tudom, kicsit nehezen megy nekem ez az érzelemkifejezés, és lehet, hogy nem tudom a kellőképpen kimutatni azt a szerelmet, amit kellene, de attól még itt... - tettem a kezét a szívemre. - te vagy az egyik legfontosabb számomra.

<Kyung>
- Szeretlek.- bújtam hozzá.- Köszönöm.- öleltem szorosan.
Csendben öleltük egymást, a szívem majd kiugrott. Egy-két könnycsepp lassan, csendben legördült arcomon. Soha sem mondtak nekem ilyen szépeket. És ez mind igaz. Ő tényleg ennyire szeret. Soha senki sem szeretett ennyire.
Úgy éreztem, hogy örömömben szárnyakat kaptam és elrepülök a boldogságtól. Nem érdekelt, hogy mi történt a múltban, vagy mi lesz holnap. Csak az számított, hogy Jiho, az én Jiho-m viszont szeret.

<Zico>
Szemeiből egy-két kósza  könnycsepp utat talált magának.
- Ne sírj. Azt szeretném, ha soha nem látnám könnyesnek a szemeid kivéve, ha örömkönnyek. - töröltem le. - Különben is, az ellentétek vonzzák egymást. - mosolyogtam. - Ettől különleges a kötelék köztünk. Ha olyan lennél, mint én, nem lennél ilyen érdekes és rejtélyes számomra. - pusziltam meg arcát. - Zuhanyozzunk le, utána menjünk le enni, jó? És ne rágd magad semmi miatt, együtt majd mindent megoldunk.
Kimásztunk a kis szerelmi fészkünkből, elővettem két törölközőt, és miután a derekunkra kötöttük, kézen fogva mentünk át a fürdőbe.
- Együtt zuhanyozni a második kedvenc tevékenységem. - mosolyogtam, miközben behúztam a fülkébe.

<Kyung>
Hálás voltam neki mindenért de legfőképpen azért mert van és szeret.
Átmentünk a fürdőbe, ledobtuk magunkról a törölközőt és beléptünk a fülkébe. Szorosan Zico-hoz simultam, vidáman mosolyogtam sötét szemeibe. Lágyan megcsókoltam dús ajkait majd cuppanva elváltam tőle.
- Meg merjem kérdezni, hogy mi az első?- kuncogtam pirulva.

<Zico>
- Az első az, amikor összebújunk a mi kis szerelmi fészkünkben, hozzám simulsz, mint egy kiscica, és babusgatjuk egymást. Olyankor érzem igazán, hogy szeretsz, és hogy elfogadsz  úgy, ahogy vagyok. - cirógattam meg orrommal az övét. - Annál  még a szeretkezés sem jobb. - tettem hozzá, amikor láttam, hogy nem erre a válaszra számított.
Zavarba jöttem a vallomásomtól,  ezért inkább levettem a tusfürdőt, és gyengéd, simogató mozdulatokkal mosdatni kezdtem.

<Kyung>
- Aranyos vagy Jiho...- mosolyogtam rá.
Az igaz, hogy nem erre a válaszra számítottam de ennek mégis jobban örültem.
Levettem a tusfürdős flakont én is nyomtam belőle a tenyerembe. Finoman simogatva kezdtem tisztogatni tökéletes testét.
Lágy puszik, halk kuncogások közepette zuhanyoztunk együtt.
Mikor végeztünk, kiléptünk a kabinból, szárazra törölgettük egymást és törölközővel a derekunkon ballagtunk a szobába. Jiho mindkettőnknek vett elő tiszta ruhákat és felöltöztünk.
Még Zico tollászkodott, én eldőltem az ágyon és a pocakomat simogattam.
- Megéheztem.- sóhajtottam.

<Zico>
- Akkor ezt hamar orvosolnunk kell. - fordultam felé a tükörtől, majd az ágyhoz sétáltam és a pocakja fölé hajoltam. Puszilgatni kezdtem, közben halkan gügyögtem a hasának.
- Mindjárt kapsz valami finom vacsikát.
Egyre lejjebb haladtam ajkaimmal, ő pedig megugrott, mikor finoman ráharaptam a farkára a nadrágon keresztül.
- Na gyere, menjünk enni. - fogtam meg a kezét.
Együtt mentünk le, a lépcsőn gyengéden fenekébe markoltam.
- Hmm. Milyen csábító. - susogtam  fülébe kéjesen.

<Kyung>
- Jiho...! Viselkedj.- csaptam finoman a kezére.- Olyan huncut tudsz lenni néha...- motyogtam. Igazából csak azért csitítottam, hogy nehogy a házban valaki rajtakapjon minket. Mert az egy dolog, hogy tudják, hogy együtt vagyunk. De akkor sem kellene előttük ilyeneket csinálni. Bár kár volt a gőzért részemről, mert üres volt a földszint. A konyhába ki volt készítve a vacsora, 2 személyre megterítve, kimerve.
- Anyukád egy angyal.- vigyorogtam majd leültem az egyik tányér elé.- Jó étvágyat.- kívántam Jiho-nak majd azonnal nekiláttam a vacsorának.

<Zico>
- Igen, jobban örül a kapcsolatunknak, mint mi magunk. - kuncogtam. -  Neked is jó étvágyat.
Csendben ettünk, néha egymásra mosolyogva.
- Egyébként, csak azért huncutkodom veled, mert nehéz ellenállnom a kísértésnek. Szeretnélek folyton cirógatni.
Mikor végeztünk,felálltam, adtam egy puszit a szájára, majd összeszedtem a tányérokat.
- Maradj csak!  Majd én. - fogtam meg a vállát, hogy üljön  nyugodtan.
Fürge mozdulatokkal mosogattam.
- Ezt is rég csináltam ilyen hűségesen. - nevettem magamon. - Nem épp egy rosszfiús tevékenység, régebben mindig bedobtam és mentem a dolgomra. - töröltem meg a kezeimet, mikor végeztem.
- Most már a tied vagyok, baby.

<Kyung>
- Az enyém.- kuncogtam majd lassan felálltam.- Az én házias rosszfiúm.- csókoltam meg majd megöleltem.
- Menjünk.- fogtam meg a kezét és felfelé húztam. Éreztem, hogy hátulról szuggerál és szabad kezét fenekemre simította.
- Javíthatatlan.- kuncogtam a szobába érve.

<Zico>
- Nem tehetek róla. Imádom ezt a kerek, feszes  popsit. - markoltam meg ezúttal mindkét kezemmel. - Ennél  már csak ezeket az édes, forró ajkakat szeretem jobban. - tapadtam ajkaira szenvedélyesen. Csókunk közben végig a popsiját masszíroztam, majd áttértem a nyakára, közben az ágyhoz toltam és ledöntöttem rá.

<Kyung>
- Jiho...- suttogtam elhalóan nevét.- U-ugye nem akarsz megint...?- kérdeztem félve, hátát simogatva.- F-félre ne érts... Én imádlak... De...- elvált tőlem és mosolyogva nézett a szemeimbe.- Ne haragudj szerelmem.- sóhajtottam és inkább megcsókoltam édes ajkait.

<Zico>
Félreértett, mert azt hitte, hogy megint szeretkezni akarok.
- Nyugodj meg, kicsim. Nem vagyok egy önző szemétláda. Nem akartalak megint magamévá tenni. - puszilgattam állát, majd feljebb haladtam az arcára.
Lemásztam róla, és mellédőlve, csukott szemmel vettem mély levegőket. Tényleg nem szándékoztam az előbb bepróbálkozni, ennek ellenére hatással volt rám a kis dörgölőzésünk.
- Ne haragudj, nem akartam, hogy félreérts az előbb és, hogy azt hidd, hogy valami perverz, szexőrült vagyok. Egyszerűen csak... ilyen hatással vagy rám. Azt hiszem, erre mondják, hogy megkóstoltam és megszerettem. - nevettem, majd nagyot sóhajtva dörzsöltem meg halántékomat.

<Kyung>
- Nincs semmi baj. Én kérek elnézést, hogy kombináltam.- biggyesztettem le az ajkaimat és oldalamra gördülve bújtam hozzá.
- Szeretlek mackóm. Aludjunk, jó? Mert a holnapi  napot még ki kell bírnunk valahogy.

<Zico>
- Nem, ez tényleg félreérthető volt. - pusziltam meg. - Oké, gyere nyuszim, bújjunk be az ágyikónkba. - kúsztam fel, ő pedig követett.
Hátamra feküdtem, Kyung azonnal  hozzám simult, és a mellkasomra tette a fejét.
- Jó éjt, angyalkám. - simogattam  hátát. - Szeretlek.
Addig cirógattam, amíg teste el nem lazult karjaimban, utána pedig hagytam, hogy engem is magával  ragadjon az álom.

<Kyung>
- Jó éjt.- suttogtam pihegve majd hamar elaludtam.
Reggel kelletlenül ébredtem az ébresztőre. Nagyon szétcsúsztam, mert alig bírtam felkelni, a fejem is fájt és a hátam közepére sem kívántam az iskolát...

<Zico>
Reggel morogva kapcsoltam ki a az ébresztőt, majd oldalamra fordulva puszilgattam szerelmemet.
- Kyunggie... reggel van, cicám. Gyere,  készülnünk kell lassan. - sutyorogtam neki.
Láttam, hogy ma neki van rossz kedve, ezért gyengéden babusgattam.
- Még morcosan is te vagy a legédesebb fiú a világon. - apró puszikat hintettem ajkaira.
- Ma én szeretgetlek téged, hogy kicsit jobb kedved legyen.
Felálltam, és tiszta ruhát vettem elő.
- Mókuska... gyere na, kis durcás egyetlenem. - sétáltam vissza, mert nem mozdult, és az ágyra ülve húztam fel finoman, mert nem akart felkelni.
- Veszek neked a suliban egy finom forrócsokit, hogy jobb kedved legyen. Vaaaaagy... a szex is boldogsághormont termel. Ha gondolod, egy kis reggeli huncutkodás miatt szívesen kihagyom a reggelit. - haraptam ajkamba.

<Kyung>
- Jiho!- szóltam rá morogva. Nem azért voltam mérges, mert fel akart kaparni és jobb kedvre szeretett volna deríteni hanem, mert zavarba hozott felelőtlen kacérkodásával. És egy reggeli menet pedig még inkább kimerítene csak. Akkor erőm sem lenne kikelni az ágyból és tuti, hogy kihagynám a mai napot.
- Viselkedj kérlek.- simogattam meg combját majd felálltam és felöltöztem.
Nem akartam megbántani undok magatartásommal, mert imádom, csak egyszerűen bal lábbal keltem.

<Zico>
- Oké, bocsánat. - tápászkodtam fel. Ma nemigen lesz bármilyen összebújás.
Elkészültem, majd átmentem a fürdőbe, hogy kezdjek valamit a hajammal. Kemény küzdelem árán sikerült beállítanom, utána visszamentem a szobába Kyung-ért.
- Jössz reggelizni? - dugtam be a fejem. Bólintott, én pedig bevártam, és mikor elém ért, megsimogattam az arcát.
- Ha tehetek érted valamit szólj, oké?

<Kyung>
- Rendben, aranyos vagy köszönöm. És ne haragudj, hogy úgy letorkoltalak...- húztam félmosolyra ajkaimat majd egy gyors puszit nyomtam szája szélére.
Lementünk reggelizni, nem sok étvágyam volt de Mrs. Woo ragaszkodott hozzá, hogy egyek és vigyek is az iskolába tízórainak valót.
Csendben, kézen fogva ballagtunk egymás mellett Jiho-val a suliba.

<Zico>
Az iskola előtt összefutottunk Minhyuk-kal.
- Hali! Hát te? - pacsiztam le vele.
- Sziasztok! Hú, de durci vagy. - pöccentette meg Kyung orrát. - Yookwon-t várom. Veletek mizu?
- Nem sok, Kyunggie bal lábbal kelt ma, én pedig jó fiú vagyok, hogy ne bosszantsam. Bemegyünk, majd talizunk később. - köszöntem el, majd továbbálltunk.
Felsétáltunk a terembe és elfoglaltuk a helyünket. Megfogtam a kezét a pad alatt.

<Kyung>
Amíg nem kezdődött az óra lehajtottam a fejemet a padra, a kezemet pedig Jiho kezében hagytam.
Kicsit el is bóbiskoltam, csak arra ébredtem, hogy Jiho rázogatja a karomat, hogy keljek, mert kezdődik az óra.
Az egész nap így telt. Használhatatlan voltam. Szünetekben 10 percekre elaludtam, órán pedig nyitott szemekkel bámultam a semmibe.
De valahogy délutánra jobban lettem, jót tett a semmittevés.

<Zico>
Úgy döntöttem, hogy nem piszkálom ma Kyunggie-t, láttam, hogy egy kis nyugalomra vágyik. Jó fiúhoz híven, csendben maradtam mellette, hogy ne nyaggassam, de érezze, hogy vele vagyok, ha szüksége van rám. Amikor ő szundikált vagy bambult, én a tegnap elkezdett dalszöveget csinosítgattam, így nap végére egész jó dal kerekedett ki.
Csendben mentünk át az ebédlőbe, majd miután megkaptunk a kajánkat, az asztalunkhoz sétáltunk, de se Minhyuk-ot, se Yookwon-t nem láttam lejönni. Biztos leléptek valamerre  az utolsó óra után.
- Nem megyek ma egyenesen haza, anyának szülinapja lesz a hétvégén és vennem kell valami ajándékot. Velem tartasz, vagy inkább hazamész? - kérdeztem halvány mosollyal, miközben leadtuk a tálcákat.

<Kyung>
- Hm... Mehetek.- mosolyogtam rá kedvesen Jiho-ra.
Szeretek ajándékokat vásárolni, szóval ez egy kicsit feldobta a hangulatom. Kézen fogva vettük az irányt a belváros felé.
Út közben rezgett a mobilom, anyu üzent.
"Szia Kincsem. Ne haragudj, hogy zavarlak de jó lenne ha ma hazajönnél. Holnap lesz Jiho mamájának a szülinapja, megbeszéltem a családdal, hogy nálunk lehetne egy meglepetés vacsora. Örülnék ha tudnál segíteni. Sok puszi:anyu   "
- Azt hiszem nekem is kell venni valamit.- mosolyogtam Jiho-ra.- Holnap nálunk vacsoráztok.- világosítottam fel.

<Zico>
- Áhh... az jó. Anyukád mennyei vacsija. - simogattam meg a hasam. - Hahh, most ettem, de abból bármikor férne még. - nevettem.
Az egyik nagy bevásárlóközpont felé kanyarodtunk. Ott biztos találunk  anyunak ajándékot.
- Amúgy... akkor nálad maradhat az enyém is, hogy ne bukjak le vele? - pislogtam rá aranyosan.

<Kyung>
- Aranyos vagy.- öleltem meg.- Maradhat persze. Csak tudnám mit vehetnénk.- gondolkoztam el a bejárat előtt.- Ékszereket hord? Van kedvenc ruhája amit mindig megnéz a kirakatban? Kifogyóban lévő parfüm? Hm... Hirtelen ennyi jutott eszembe.- húztam a szám.- Na merre?- néztem körbe a bevásárlóközponton.

<Zico>
- Hmm. Lássuk csak. Parfümöt anya szeret személyesen vásárolni, minden ilyen kozmetikai dologgal együtt, szóval az kilőve. A ruhaméretét pedig nem tudom. De az ékszer nem rossz ötlet. Továbbá, tudom melyik a kedvenc csokija és virágja. - csaptam össze a tenyereimet. - Ja, és anya imádja a  selyemsálakat, de... i-ilyenkor nem furcsa sálat adni ajándékba?

<Kyung>
- Miért lenne furcsa? Néha még most is hűvös az idős késő este vagy kora hajnalban...- mondtam komolyan majd elnevettem magam.- Azt majd kap karácsonyra. Vegyünk neki valami szép nyakláncot vagy fülbevalót.- fogtam meg a kezét és egy ékszerészhez húztam.

<Zico>
- Oké. - kuncogtam, majd kézen fogva mentünk be az üzletbe.
Kicsit furcsán néztek összekulcsolt kezeinkre, de az eladó észbe kapott és  mosolyogva érdeklődött, hogy mit szeretnénk.
- Anyukámnak holnap lesz a szülinapja, és szeretnénk venni neki valami szépet. Ömm... anya nagyon szereti a vidám, nőies kombinációkat, mint mondjuk az ezüst rózsaszín kővel, vagy... arany kékkel. És inkább fülbevaló vagy nyaklánc kellene. A karkötő zavarja a házimunkában, azt nem szereti. Gyűrűt pedig inkább apa kellene vegyen. - mosolyogtam halványan.
Remélem értette, hogy mit akartam kinyögni.
Kis gondolkodás után intett, hogy kövessük az egyik polchoz.
- Azt hiszem, valami ilyesmikre gondoltál. Nézzétek meg mindet alaposan, és ha választottatok, akkor szóljatok, rendben?
Csak álltam, és a szebbnél szebb ékszereket néztem.
- De ezek mind szépek. Anya mindet imádná. Te mit gondolsz, melyik legyen?

<Kyung>
Az eladó egy nagyobb polchoz vezetett, ahol minden tele volt szebbnél szebb fülbevalókkal, nyakláncokkal.
- Nem tudom. Ezek mind valóban gyönyörűek. Talán az. Nézd csak. Az az ezüst fülbevaló nap sárga gyönggyel? Vagy mellette a másik ezüst, ég kék kővel? Nem tudom.- sóhajtottam.
Míg Jiho vizsgálódott, én körbejártam a boltot.
Annyi szépséges csecsebecsét még soha sem láttam. Megálltam a kirakat előtt és a női órákat méregettem. Valahogy Mrs. Woo-hoz az ezüstöt tudtam elképzelni. Visszafogott, kifinomult és elegáns. A színes kövekkel feldobva pedig még fiatalos is. Pont amilyen Jiho anyukája.

<Zico>
A polc előtt toporzékoltam, nem tudtam, melyik legyen. Mikor rájöttem, hogy teljesen döntésképtelen vagyok, megfordultam és Kyung-ot kerestem a szemeimmel. Az egyik polc előtt állt és valamit nagyon nézett.
Mögé sétáltam, átkaroltam hátulról derekát, és a fejemet a vállára tettem.
- Nem tudom, melyik lenne jó. Te mit nézel? De szép ez. - mutattam rá az órára, amit nézegetett. - Arra gondolsz, amire én? - fordítottam kicsit felé a fejem.

<Kyung>
- Ha arra gondolsz, hogy ezt az órát meg akarom venni, akkor igen.- mosolyogtam.- De vehetjük együtt is. Vagy nem is tudom. Te mit gondolsz? Ez illene anyukádhoz, tetszene neki?- méregettem bizonytalanul az ékszert.

<Zico>
- Biztos imádná. Vehetjük együtt, és belegravíroztatjuk, hogy tőlünk van, mit szólsz? Becsomagoltatjuk szépen, megvesszük mellé a csokit, szerzünk egy édes, ajándékos zacskót és te elrejted holnapig. Holnap pedig szerzek egy nagy csokor liliomot, az anya kedvenc virága. Vélemény?

<Kyung>
- Tökéletes.- mosolyogtam rá.
Odahívtuk az eladót és megmutattuk, hogy mit szeretnénk még választásunkat is megdicsérte.
Szépen becsomagolta, addig Jiho kifizette majd megköszöntük és elhagytuk a kis üzletet. Szememmel egy kulcsost kerestem, általában náluk lehet gravíroztatni.
- Az úgy jó lesz, ha kifizetem a gravíroztatást és utána adom a többit amivel lógok?- kérdeztem Jiho-t aki kedvesen bólintott.
Elmondtuk, hogy mit szeretnénk beleíratni az óra hátlapjába; azt mondta a férfi, hogy kb fél órát kell rá várnunk vagy holnap reggel vissza kell jönni.
- Szerintem várjuk meg. Addig megvehetjük a csokit meg az ajándéktasakot.- érveltem Zico-nak.

<Zico>
- Oké, menjünk.
Elsétáltunk egy szuveníres bolt előtt, ahol kiszúrtam egy nagyon aranyos, macis zacskót.
- Az ott! Az kell nekünk. - torpantam meg, majd befelé indultam.
Levettem a kiszemelt áldozatomat, és a kasszához léptem vele.
- Ezt kérem. Választanál  mellé egy szülinapi kártyát? - fordultam párom felé, aki mosolyogva bólintott és odasétált az üdvözlőlapokhoz.
 Rövid idő múlva visszatért, és letette a pultra. Mikor megláttam, elmosolyodtam.  Nagyon aranyos volt.
Kifizettem, majd tovább indultunk.

<Kyung>
- Üljünk le valahova amíg van időnk. Elfáradtam.- kuncogtam.
- Pedig semmit sem csináltunk...- sóhajtottam.
De hirtelen akkor is nagy fáradtság telepedett rám. A legközelebbi padot vettem célba majd lehuppantam rá. Mikor Jiho is megérkezett és leült mellém, vállára hajtottam a fejem és úgy pihengettem. Csak üres fejjel bámultam a körülöttünk szaladgáló emberek tömegeit.

<Zico>
Amíg vártunk, addig csendben üldögéltünk.
- Kicsim... - szólítottam meg kicsit bizonytalanul.
Felemelte a fejét, és mosolyogva várta, hogy folytassam. - Befejeztem ma azt a szöveget, amit tegnap írogattam ééés...gondoltam,felvehetnénk együtt valamikor. Szerintem klassz lenne, ha lenne egy közös... dalunk. Bár nem egy-két óra egy ilyen összeállítása, de együtt majd  elszórakozunk, közben mutatok pár dolgot, ha akarod.

<Kyung>
- Oh...- mosolyogtam hálásan.- Köszönöm, hogy megtisztelsz ezzel. Jó lenne ha együtt megcsinálnánk. Csak annyit kérek, hogy ne ezen a hétvégén. Holnap ez a vacsora le fog ennél is jobban szívni. Vasárnap esküszöm, hogy délig ki sem kelek az ágyból.- kuncogtam.- Meg valamikor Junhyung haverodat is meg akartuk látogatni.- emlékeztettem.- De mondjuk... Talán szerdán. Akkor rövid a nap és másnapra sem kell sokat készülni. Akkor megcsinálhatjuk.- pusziltam meg az arcát.
Igazából rohadtul nem érdekeltek a körülöttünk lévő emberek.- Lassan menni kellene. Letelt a fél óra.

<Zico>
- Áh, igen. - bólogattam. - Oké, rendben. Menjünk akkor.
Visszasétáltunk az üzlethez, majd miután leellenőriztük a végeredményt, eltettük az órát, Kyung pedig kifizette a gravírozást.
- Hazafelé megvehetjük a csokit. Tudom, merre találunk biztosan a kedvencéből.
Elhagytuk a bevásárlóközpontot, és hazafelé vettünk az irányt. Közben beugrottunk az egyik boltba, és megvettük a csokit.
Betettem mindent a zacskóba, majd átadtam szerelmemnek.
- Köszi, hogy elrejted holnap estig. - fogtam meg szabad kezét.

<Kyung>
- Ugyan. Ez semmiség.- mosolyogtam rá.- Ah! Mielőtt elfelejteném!- állítottam meg. Elővettem a tárcámat és gyors fejszámolás után kifizettem a maradék összeget, amivel tartoztam.
- Mehetünk.- fogtam meg újra Jiho kezét miután elpakolt mindent.
Lassan, szerelmesen andalogtunk haza.

<Zico>
Nem siettünk, szándékosan húztuk az időt. A házuk előtt megálltunk elbúcsúzni.
- Írj majd, ha van kedved, oké? - simogattam meg arcát, majd megcsókoltam. - Légy jó fiú, különben elfenekellek. - fenyegettem játékosan, miközben rákacsintottam.

<Kyung>
- Te engem ne fenyegess Woo Jiho!- morogtam összeszűkített szemekkel de a végén elnevettem magam.
- Azt ne várd meg míg én megtudom, hogy Te voltál rosszfiú.- fenyegettem vissza.
- Szeretlek.- öleltem magamhoz szorosan és nyakába pusziltam.
- Vigyázz magadra. Majd mindenképpen írok ha máskor nem, akkor este.- nehezen sikerült elválnom attól a vigyori és vonzó hülye fejétől de muszáj volt, anyu várt rám.

<Zico>
- Ajaj. Még a végén kiderül, hogy van egy tökös kandúr éned. - vigyorogtam, majd útjára engedtem és én is hazaballagtam.
- Megjöttem! - kiáltottam otthon, majd a nappaliba mentem. Anya épp a könyveket portalanította.
- Szia kicsim! Éhes vagy? - ölelt meg.
- Nem, köszi. Veled mi újság?
- Semmi különös, takarítgatok.
- Az klassz. Fenn leszek, ha kellek, kiálts. - indultam meg felfelé.
- Rendben. Kyung nem jön?
- Öm... nem tudom. - vontam meg a vállam. -  Haza kellett mennie, dolga van.
Felmentem a szobámba és ledobtam a táskámat a szekrény mellé, utána vigyorogva az ágyra dőltem.