I. Fejezet (+18)

Már nagyon régóta ismerem Jiho-t. Pontosabban ovis korom óta. Együtt jártunk oviba, egy utcában laktunk. Általánosban is egy suliba írattak minket a szüleink. Aztán a későbbiekben elkerültünk egymástól, mert Ő is külföldre ment tanulni és egy időre én is. De tartottuk a kapcsolatot. Közös álmunk volt, hogy előadóművészekké váljunk. És mikor ezt megvalósíthattuk nagyon boldogok voltunk. El sem tudtam hinni, hogy egy bandába kerültünk és együtt dolgozhatunk. Persze azért a többieket is ismertük régről, innen-onnan. szóval jól összeszokott kis csapat vagyunk. Én  nagyon szeretem Őket. Igaz a sok jó mellett sok nehézséggel is meg kellett birkóznunk. De eddig még mindent sikerült legyűrnünk. Együtt.
Joggal gondolná az ember, hogy ennyi közösen eltöltött idő után megunhatják egymás társaságát az emberek. De ez nem így van, ha Woo Jiho a legjobb barátod. sosem tudtam megunni. sem egy poénját, megszokott gesztusát, rossz szokását... Olyannyira nem, hogy lassan már jobban is szerettem Őket bárminél... És ahogy ez kiderült Ő sincsen másképpen ezzel.
Néhány napja "szerelmet vallott" nekem. Nagyon furcsán érintett ez a dolog. Mert igaz, hogy többet érzek iránta... De ezt még így magamnak sem mondtam ki egyértelműen. Ő pedig elhívott bevásárolni- hát nem romantikus...- és elmondta hazafelé jövet, hogy szeret. És ekkor követtem el életem legnagyobb baklövését. Megfogtam magam és nekiiramodtam. Hazáig meg sem álltam a rohanással. Azóta nem is az, hogy kerülöm... De... De. Kerülöm. Annyira gyerekesnek tartom magam. És ezt tőle is megkaptam, ugyanis SMS-ben vagy valamelyik tag közvetítésében beszélgetünk. 3 nap időt kaptam tőle a gondolkozáson. Hát nagyon kedves.
A srácokat ez a dolog nem azért zavarja, mert melegek lennénk. Áh nem.... Jaehyo és Minhyuk is együtt vannak... Meg talán még Taeil és P.O is titkolnak valamit... Inkább az böki a csőrüket, hogy mit bénázunk. De én nem tehetek róla. Vagyis de... Ilyenkor, mikor egymagam ülök a szobámban, egész tisztán látok mindent és tök bátor vagyok... De mikor meglátom Zico-t... Mintha mindent elvágtak volna. Borzasztó... Pedig már a válaszomat is tudom. azt hiszem.
- Kyung! Told ki a képed! Kaja van!- szólt be a szobába Jaehyo hyung.
- Megyek.- motyogtam majd kicammogtam. Elvettem az asztalról, a gondosan feltálalt ételemet majd megindultam a szobámban.- Bent eszek.
- Már megint?- jajdult fel Taeil hyung.
- Igen.
- Nem lesz ez így jó...- csóválta a fejét, majd összenézett Jihoon-nal.
- Nem gondolod, hogy beszélned kellene.... vele...- állított meg Minhyuk hyung az ajtóm előtt és fejével a kanapén ücsörgő Jiho-ra bökött.
- Nem.- ezzel bementem a szobámba és az ágyba lekuporodva láttam neki az ételnek.
"Igen."- írtam a rövid SMS-t Zico-nak. Hatszor is meggondoltam, hogy elküldjem-e az üzenetet vagy sem. A szívem majd kiugrott a helyéről. Kicsit bugyuta dolog, hogy így vallottam be neki, hogy szeretem... De ez van. Park Kyung sosem oldotta meg a dolgait egyszerűen... Velem jár.... Ezt tudhatnák.

Az ember életében nagyon fontos szerepet játszanak a barátok. Ha van egy igaz barátod, aki meghallgat, elfogad téged olyannak, amilyen vagy, támogatja az álmaidat, akkor gyakorlatilag tied a világ. Ha pedig a te álmod és a legjobb barátod álma ugyanaz, akkor semmi és senki nem állíthat meg titeket. Park Kyung ez az ember az én életemben. Amióta az eszemet tudom, azóta ismerem, és azóta vagyunk barátok. Mindig is volt egy közös álmunk, amiért keményen megdolgoztunk. Mindkettőnk életében nehéz időszak volt, amikor külföldön tanultunk és nem lóghattunk folyton együtt, de avval biztattuk egymást, hogy nemsokára ismét közösen dolgozhatunk azért, hogy együtt zenélhessünk a színpadon.
Aztán az iránta érzett barátságom az évek múlásával átalakult valami mássá, szinte észrevétlenül. Egyre jobban ragaszkodtam ahhoz, hogy mindig ott legyünk egymás közelében, mindent elkövettem, hogy mosolyogni lássam és mindenben támogattam őt, amiben csak tudtam, egy dolgot kivéve. Amikor egy lányt láttam a közelében, furcsa érzések kavarogtak bennem. Először azt hittem, hogy csak a baráti szeretetem szólít fel arra, hogy ügyeljek rá és ne hagyjam, hogy esetlegesen összetörjék a szívét, de aztán rájöttem, hogy amit érzek, az nem más, mint a féltékenység. Féltékeny voltam a lányokra, akikre rámosolygott, akikkel flörtölt vagy beszélgetett.
Épp ezért döntöttem úgy, hogy itt az ideje összeszedni a bátorságom, és tenni egy próbát, ezért elhívtam vásárolni, hogy kettesben lehessünk. Miután elmondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé, többféle reakcióra számítottam. Arra, hogy megüt, vagy kinevet, vagy zavarba jön. Ehelyett ő egy időre lefagyott, majd egyszerűen elszaladt.
Azóta kerülni kezdett. Hiába mondja, hogy nem, mert látom, hogy kerül, mint egy bűzlő kukát. Remek! Persze, ezt a többiek is azonnal kiszúrták, és addig rágták a fülem, amíg el nem mondtam nekik, hogy mi történt. Azután azt javasolták, hogy keményítsek be. Így adtam neki három napot, hogy átgondolja, és válaszoljon.
A kanapén ülök, és bámulom a tévét. Azt sem tudom, mi a műsor címe, mert folyton csak Kyung-ra gondolok. Magam elé képzelem, ahogy a kezeimet a derekára simítom, és úgy húzom magamhoz közel. Ajkaimmal a finom, puha nyaka felé közelítek, amikor...rezegni kezd a telefonom. Üzenetem érkezett. Mikor meglátom Kyung nevét, azonnal megnyitom, és először nem értem az üzenet tartalmát, ami egy egyszerű “Igen”, de aztán leesik, hogy tulajdonképp most mondott igent arra, hogy együtt járjon velem.
Azonnal felpattanok, és a szoba felé veszem az irányt.
- Hova-hova ilyen sebesen? – vigyorgott rám Jaehyo.
- Nem a te dolgod!  - vágtam rá, majd kopogás nélkül, vigyorogva rontottam rá az én Kyung-omra. Mert most már az enyém, nem? Aisshh...nem tudom. De minden bizonnyal.

- Ji-Jiho....- néztem fel ijedten a tányéromból a hangos zajra. Még a tészta szálak is kilógtak a számból.

- Komolyan gondoltad? Amit írtál?
Bólintott egyet és még mindig ledöbbenve nézett rám.
- Jó, akkor egyél gyorsabban! – parancsoltam rá, hogy elrejtsem zavarom. Most, hogy itt van egy karnyújtásnyira, és gyakorlatilag az ÉN pasim, valahogy zavarba jövök azoktól az erotikus képektől, amik megrohamozzák az agyam. Még én is meglepődöm azon, hogy milyen dolgokról fantáziálok, valamiért mégsem tudok leállni velük.

- Jó' va' má'!- motyogtam teli szájjal és ahogy tudtam tömtem magamba az ételt.
- De miért?- nem válaszolt.
Azt hittem, hogy majd elvisz valahová. Biztos, hogy egy legalább olyan romantikus helyre, mint a bevásárlás. Lehet, hogy ezúttal a ruhatisztítóba.
Miután megettem mindent, letettem a tányért a földre és rámosolyogtam.
- Kész vagyok.- jelentettem be a jól látható tényt.
Leült mellém majd lassan közeledni kezdett felém.
- Zi-Zico... Van rajtam valami?- kezdtem el tapogatni az arcomat. Miért van ilyen közel?

Alig vártam, hogy befejezze az evést. Túl régóta várok a csókjára, így most nem menekülhet előlem. Mikor mellé vágódok, és arcommal közeledni kezdek felé, nem érti, hogy mit akarok. Kis butus. Még hogy van-e valami az arcán. Éppenséggel tennék oda valamit, de ezt persze neki nem mondom ki, mert elrohanna sikítva. Inkább a háttérbe lökdösöm a perverz fantáziát és azokra a kívánatos ajkaira cuppanok, majd mikor a döbbenettől elválnak ajkai, nyelvemmel határozottan hatolt közéjük, és titokban már azon gondolkodom, hogy hogyan  vegyem rá arra, hogy most azonnal szeretkezzünk.

Hirtelen arra eszméltem fel, hogy forró, dús ajkait enyémekre tapasztja. Szám is tátva maradt szó szerint. Amin fürge nyelvecskéjét be is dugta.
Furcsa érzés volt. Nem azt mondom, hogy nem élveztem. Mert nagyon is. Csak meg kell még szokni, hogy nem egy lánnyal csókolózók és ráadásul, nem szimplán egy fiúval. Hanem Zico-val.
Kezét nyakamra vezette és ha még lehetett még közelebb húzott magához. Egyre hevesebb lett a csókunk.
Nyakamról hátamra vezette kezét majd egy kis cirógatás után eldöntött az ágyon. Egész testével hozzám bújt.
Nem tudom... Talán én vagyok furcsán bekötve... De nekem furi volt, hogy kicsi Zico már ennyitől ágaskodott... Ennyire hiánya van vagy ennyire szeret? Nem mondom engem is beindított a helyzet... De még csak kb 5 perce vagyunk "hivatalosan" is barátok.

Ahogy egyre hevesebben faltuk egymás ajkát, éreztem, hogy egyre jobban felizgulok. Nem tudtam visszafogni magam, az ágyra döntöttem, és úgy helyezkedtem, hogy összesimuljon a testünk, de azért ne nyomjam agyon. A kicsi Zico teljes harci állásba került a pár perc alatt, én pedig kész voltam őt magamévá tenni, bár valahol mélyen éreztem, hogy azért Kyung nem biztos, hogy ugyanerre készül. Ő a romantikusabb srácok körébe tartozik, akinél a sorrend a: randi, randi, randi, csók, még egy randi, aztán szeretkezés. Na ez mind szép és jó, csak én majd’ megveszek érte, úgyhogy egy próbát megér.

Miközben csókolt, kezeit becsúsztattam a pulcsim és a pólóm alá. Hasam izmai hirtelen összerándultak, ahogy hideg ujjait megéreztem bőrömön. Halkan sóhajtottam a csókba. Zico feljebb ment kezével és mellkasomat, mellbimbóimat simogatta. Kezdett leesni, hogy mire játszik.
- Ji-Jiho...- próbáltam eltolni magamtól.- E-ez egy kicsit... Gyors. Nem?

Gyors? Áh, tudtam, hogy előbb-utóbb feleszmél, és meg fog állítani. Lehunytam a szemem, majd vettem egy mély levegőt, hogy picit lenyugtassam a viharként tomboló vágyaimat és vissza tudjam fogni magam. Éreztem, hogy a farkam fájdalmasan lüktet.
-Gyors...oké....oké. – majd kinyitottam a szemeim, majd mikor a tekinteteink mélyen egymásba fúródtak, éreztem, hogy baj lesz, ezért felugrottam róla. – Kimegyek a fürdőbe.

Hát most meg itt hagyott... Felültem az ágyamon és az ajtót néztem.
Én nem akartam megbántani. Nagyon nem. Én szeretem de... Ez gyors. Oké, hogy pisis korunk óta ismerjük egymást, minden rezdülését tudjuk a másiknak... De azért, hogy csak úgy kitaláljuk, egyik pillanatról a másikra, hogy szeretkezzünk... Na a ez gyors.
Kimentem a szobából és körbenéztem a nappaliban.
- Na! Összejöttetek már?- kérdezte Yookwon. Le sem vette a TVről a szemét.
- Ja.- indultam meg a mosdó felé. Kwonnie ügyet sem vetett a válaszomra. Annál inkább Taeil.
- Ez komoly?- jött utánam a konyhából.
- Igen. Deee...- néztem körbe.- Nem tudod, hogy Zico bent van-e m...
- Nem tudjátok mi ütött Zico-ba?- jött a mosdó felől Jaehyo.- Csak úgy száguldott a fürdőbe...
- Nem.- vonta meg a vállát Taeil hyung.- Mi történt?- fordult felém kíváncsian.
- Honnan tudjam?!- háborodtam fel, majd otthagytam Őket.
A mosdó felé vettem az irányt. Tudtam jól, hogy Jiho miért rohant el. Én is pasiból vagyok...
Gondolkoztam, hogy bekopogjak-e vagy sem... Mennyire zavarnám? Áh inkább hagyom....
- Zico! Itt vagy?- kopogtam az ajtón. Nem bírtam ki.- Beszéljük meg.- oh anyám... Mit kell ezen beszélni? Mit keresek én itt? Olyan hülye vagyok...
Ostoroztam magam. Már indultam vissza a szobába.

A fürdőszoba ajtaján épp Jaehyo lépett ki, amikor elszáguldottam mellette, majd az ajtót bezárva kulcsra, hihetetlen sebességgel szabadítottam ki álló tagomat a ruha fogságából. Azonnal gyors tempóra kapcsolva kezdtem el magam kényeztetni, bár el kellett ismerjem, hogy nem volt olyan izgató a dolog, mint a gondolat, hogy Kyung forró teste simul az enyémhez. Becsuktam a szemem, és magam elé képzeltem, ahogy Kyung elém térdel, a szájába veszi a farkam, majd szemtelenül a szemembe nézve kezdi el szájával és nyelvével izgatni a férfiasságomat. Ahogy egyre gyorsabb lett a tempó, egyre jobban szédültem bele az élvezetbe, és éreztem, hogy már nincs sok, és végre elérem a várva-várt orgazmust. Ez a pillanat akkor jött el, amikor az ajtó túloldaláról meghallottam Kyung hangját, és igazából fogalmam sem volt, hogy mit mondott, de azt hiszem életem eddigi legnagyobb orgazmusát éltem át, amikor a hangja elérte a fülem. Mikor elmúlt az átélt gyönyör zsibbasztó hatása és eljutott a tudatomig, hogy mi váltotta ki, nagyon meglepődtem, de aztán elintéztem annyival, hogy pusztán véletlen egybeesés volt. Megtöröltem magam, megmostam a kezem, majd kiléptem a fürdőből, amikor is megláttam Kyungot, aki mikor meghallottam a zár kattanását egyből engem kezdett el bámulni azokkal a hatalmas, szép szemeivel. Nagyot nyeltem.

- É-én csak erre jártam...- mutogattam össze vissza.- és... Gondoltam... Ahj...- sóhajtottam.- Jól vagy? Minden rendben?- néztem rá aggódva. Ő csak bólintott, mire megkönnyebbültem és megöleltem.
- Éljen az ifjú pár!- hallottam meg Minhyuk hangját és a fényképező kattogását. Na remek...

Nagyon szerettem benne, hogy ilyen gondoskodó volt velem szemben. Imádtam, ha átölel, mert olyan jó illata volt és éreztem a belőle áradó szeretetet. Vagy mondhatnám, hogy szerelmet. Szerettem én azért a romantikát is, de sokszor semmi értelme nem volt, puszta időhúzás. Előbb-utóbb úgyis lefekszünk egymással, nem? Járunk, ez evidens.
Na mindegy, nem is foglalkoztam tovább a dologgal, jobban lefoglalt Mr. Paparazzi Minhyuk, akinek hamarosan az zsír új okos telefonja fel lesz dugva a seggébe, ha még egy ilyen képet készít rólunk. Nem zavar, hogy együtt látnak minket, az viszont annál inkább, hogy majd ezzel a képpel fenyegetőzni tud, ha valamire nem bólintok rá, amit nagyon akar.
- Jaj Zico hyung! Kyung hyung! Úgy örülök nektek! –  a maknae teljesen fel volt villanyozva. Talán még nálunk is jobban örült annak, hogy összejöttünk.
- Oké-oké, azért nem vagyunk valami bazári majmok, hogy itt közbe álljatok fényképezni, meg ujjongani. – Morogtam zavaromban, majd Kyung kezét megfogva kikerültem a sejtelmesen vigyorgó, perverz bagázst. – Minhyuk azt a képet kitöröld, vagy szétrúgom a segged.
-  Miért engedelmeskednék? – vágott vissza.
-  Mert én vagyok a főnök!

Nagyon aranyosak voltak, hogy így örültek nekünk. Bár Minhyuk fotói zavartak. De Jiho rászólt, szóval minden rendben lesz.
Kézen fogott és bevitt a szobánkba. Leültünk az ágyra. Én nem voltam másra képes, mint idiótán vigyorogni. De ha egyszer annyira boldog voltam. Talán csak akkor fogtam fel igazán, hogy mi is történt.
- Szeretlek.- mondtam továbbra is széles vigyorral az ajkaimon majd megpusziltam az arcát.

Mikor meghallottam a „Szeretleket”-et, nyeltem egyet. Én is ezt éreztem, persze, csak soha nem voltam valami jó érzelemkifejező ember.
- Én is szeretlek, te kis vigyorgó uborka. – próbáltam picit viccesebbre venni, hogy ne lássa, hogy zavarba jöttem. Elvégre én vagyok a domináns fél, milyen már az, ha én pirulgatok, meg zavartan vigyorgok?
Késztetést éreztem egy újabb csókra, mert egyszerűen nem tudtam betelni evvel a sráccal. A vágy  persze fellobbant bennem, de jobban visszafogtam magam most, hogy nemrég könnyítettem rajtuk valamelyest. Így csak összebújva az ágyon, egymást ölelve, kibírtam, hogy ne támadjam le, amikor nyelveink szenvedélyes játékot űztek egymással. Igazuk volt azoknak a lányoknak, akikkel Kyung korábban nyelvmasszázsba keveredett, és ki mással, mint velem osztották meg, engem felbosszantva, hogy Kyung mennyire jól csókol. Vajon ő tudja, hogy mennyire erotikusan csókol?

Kicsit csúnyán néztem az Uborka megszólításra, mert ezt nagyon nem szeretem. De ha kell tőle ezt is elviselem.
Olyan jó érzés volt vele összebújva feküdni az ágyon.
Csendes magányunkat, csókcsatánkat Jiho telefonja zavarta meg. Ha jól vettem ki, nem akartam hallgatózni de hallottam, a menedzser hyung hívta. Valami fodrászatról beszélgettek.
Délután volt, és szabadnap. Come back is közeledett és volt is róla szó, hogy váltunk de még nem közölte az elképzelését a főnök.
Nem volt bajom ezzel de most per pillanat nem akartam elmozdulni Zico mellől. Unottan feküdtem mellette és vártam, hogy befejezze a beszélgetést.

Mikor megszólalt a telefonom, csak magamban morogtam, mint egy kutya, akinek elvették a csontját. A menedzserünk neve állt a kijelzőn, mire csak sóhajtottam egy nagyot. Ez hosszú lesz. Felvettem, mire magyarázni kezdte, hogy milyen kinézetet álmodott meg nekünk az új számunkhoz.  Megkérdeztem, hogy fodrászhoz is kell-e mennünk. Szerettem a szőke hajam, de az a kegyetlen viszketés, ami a szőkítéssel együtt jár, nem volt a kedvenc  időtöltésem. Mikor befejezte a mondókáját, kikérte a véleményem, én pedig kisebb módosításokat javasolva kiegyeztem vele. Aztán mondta, hogy most mennie kell elintézni egy-két dolgot, de holnap vár minket, hogy az egész bandának felvázoljuk az újításokat.
Alig vártam, hogy letegye, és visszatérhessek az én Kyungie-m mellé. A nyakához bújva szuszogtam, ő pedig a hajam simogatta egyik kezével, a másikkal pedig megkereste az én kezem, és összekulcsolta azokat. Ahogy ujjai a hajamat szántották, éreztem, hogy bizseregni kezdek, majd a vérem pezsegve, egyre inkább az ágyékomba tódul. Ezt nem hiszem el! Ettől a pasitól meg tudok őrülni pillanatok alatt.
- Kyung...-sóhajtottam vágyakozva, mire ujjai megálltak, én pedig csókot leheltem finom nyakára.

Annyira gyengéden bánt velem. Megremegtem forró csókjától. Teljesen szembe fordultam vele és ajkaira tapadtam. Egy kicsit hagyta, hogy vezessem a csókot de azután újra Ő vette át a domináns szerepet. Oldalamat simogatta majd derekamról fenekemre vezette kezét és belemarkolt. Halkan belenyögtem csókunkba. Elváltam ajkaitól és nyakhajlatába temettem vörös arcomat.
- Jiho...- suttogtam a nevét.- Szeretlek.- pusziltam a nyakára.
Fura ezt így kimondani de mégis könnyen és szívből jön.

Nagyon beindított, hogy ilyen merészen cuppant rám. Nem is bírtam magam sokáig visszafogni, oldalára, majd fenekére simítottam a kezem, és vágyakozva markoltam bele, mire felnyögött, és a nyakamba bújva vallott szerelmet.
- Én is szeretlek.  – suttogtam bódultan. – És soha többé nem akarlak elengedni. Azt akarom, hogy örökké hozzám tartozz.
Mindeközben a fantáziám ismét elkalandozott. Az jutott eszembe, hogy vajon mit szólna, ha a kezemet az ágyékára simítanám. Hezitáltam, mert nem akartam, hogy felugorjon az ágyról, és itt hagyjon, ahogy azt sem, hogy azt gondolja, hogy csak le akarom fektetni.

- Nem is hagynálak el.- vigyorogtam- Nehezen szabadulsz meg tőlem.- nyújtottam ki a nyelvemet. Kuncogott majd nyelvemet elkapta ajkaival. Újra forró csókba bonyolódtunk. Halk cuppogások, sóhajok, apró nyögések töltötték be a szobát. Tökéletes volt a pillanat. Túl tökéletes.

Arra gondoltam, hogy talán, ha eléggé felizgatnám, akkor hagyná magát nekem. Ha ráéreznék, hogy mivel tudom annyira beindítani, hogy ne tudjon leállni, akkor most azonnal az enyém lehetne. Ezzel egy időben megszólalt a lelkiismeretem is. Ő Park Kyung, életem szerelme, és egyben a legjobb barátom, aki nem csak egy hihetetlenül romantikus egyén, hanem egy nagyon lelkiismeretes ember. Tudom, ha most megtenné, mert én túlságosan felhergeltem, szándékosan, akkor napokig bűntudat gyötörné, amit nem akarok. Ettől függetlenül nem bírtam elszakadni mézédes ajkaitól, legszívesebben felfaltam volna őket. Romantikus összebújásunkat kopogás zavarta meg, majd mikor nyílt az ajtó, kíváncsian vártuk a zaklatót. Minhyuk dugta be a fejét, vigyorogva.
- Remélem, nem zavartam meg semmit. – kacsintott ránk. – Csak gondoltuk, hogy csatlakozhatnátok hozzánk egy kártyapartira, mert úgy izgi, ha minél többen vagyunk.

Nagyon élveztem, hogy Jiho ennyire gyengéd velem. Szeret és odaadó.
Legszívesebben megállítottam volna a pillanatot. Minden perccel, csókkal egyre szerelmesebb lettem belé... Ha ilyen létezik.
Meghitt pillanatunkat Minhyukkie zavarta meg.
- Hm...- néztem Zico-ra.- Én mennék.- mosolyogtam rájuk.- Gyere Te is.- fogtam meg Zico kezét.
- Pókerre gondoltunk. Lehetnétek egy pár.- vigyorgott Minhyuk.- Kwonnie lenne a játékvezető. Ő amúgy sem szereti ezt annyira. A többi párosra gondolom rájöttök.
- Vetkőzős póker!- üvöltötte be Jaehyo.
- Idióták.- nevettem.- Na? Jössz?- fordultam Zico felé.

- De csak miattad! – jelentem ki határozottan.
Megvallva az őszintét, Jaehyo vetkőzős póker ötlete igazán tetszett. Főleg, ha Kyungról pókerezem le szép lassan a ruhákat. De várjunk csak! Akkor mindenki látná azt a pucér testet, ami csak az enyém, és csakis engem illet meg. Már nem is akartam annyira levetkőztetni Kyungot. Vagyis akartam, csak nem az egész banda előtt. Kifelé menet megfogta a kezem és széles vigyort küldött felém. Rákacsintottam, majd a nappaliba telepedtünk. U-Kwon ünnepélyesen nyitotta meg a kártyapartit, mint kijelölt játékvezető, és a kis mondókája, valamint szabályfelvázolása után játszani kezdtünk. Eközben gondolatban Kyungot szép lassan elkezdtem kicsomagolni a ruháiból. De miért is gondolok folyton erre? Nem értem magam, de biztos csak a hormonjaim most, hogy végre megkaptam azt, akire vágytam jó ideje.

- Hé ez nem ér!- húzódtam el Minhyuk mellől.- Ne nézd a lapjaimat.- durciztam.
- Mit vagy úgy oda? Teail hyungék is csalnak.- kacagott.
- Ez nem is igaz!- háborodott fel Jihoon.
- Nyugi.- súgta neki oda a legidősebb.- Honnan veszed ezt?- kérdezte higgadtan.
- Onnan, hogy az előbb láttam, ahogy a kis Maknae-val kicseréltetted Zico egyik lapját.
- Aljas rágalom!
- Nyugi Pyo-m.- mosolygott Taeil.- Ez nem igaz.
- Dehogynem. Hát a saját szememmel láttam!
- Akkor sajnálatos tényt kell közölnöm. Rossz a szemed, keresd fel a szemészt!
- Gonosz vagy hyung!
Yookwon már fetrengve röhögött rajtuk Jaehyo-val és velem együtt. Minyhuk és Taeil hyungok szócsatája közben Zico P.O-t  akarta elintézni a csalás miatt.
- Eh... Eh-elég legyen ahh.. Haa...- vihogott U-Kwon.- Folytassuk. Az első kört érvénytelennek nyilvánítom. Kérem a lapokat. Újra játsszuk!- szedte be a kártyákat a játékvezető úr.
- Aish... Pedig nyerésre álltam...- sóhajtott P.O.
- Ja... Jiho lapjaival...- morogtam majd elmosolyodtam.
Tetszett, hogy együtt valami- ha nem is annyira értelmeset de- vidámat csinálunk.
Miközben játszottunk, ment a vita- persze csak barátian- Zico kezét a combomra tette. Először csak ott volt. Nem zavart. Még egy kis puszit is nyomtam arcára. Aztán elkezdett simogatni. Ezért sem szóltam neki. Miért is? Jaehyo is B Bomb ölében ücsörgött, és mikor jól álltak a játékban, egyszer- kétszer elmerültek mélyebb kutatómunkára egymás szájában.
De mikor combom tövénél érintett... Szinte az ágyékomnál... Akkor megfogtam a kezét, összekulcsoltam az ujjainkat, megpusziltam a kézfejét és az asztal alá lógattam mancsainkat.
- Türelem.- artikuláltam neki hangtalanul, mosolyogva.

Mivel nem sok kedvem volt most játszani, ezért nem is túlzottam figyeltem oda a játékra. Annál inkább Kyung illatára, ami bódítóan kúszott az orromba. Mikor kiderült a csalás, mérges lettem és eldöntöttem, hogy móresre tanítom a maknaet. A kis szemtelen, bár Taeil hyung biztatja mindig a csíntalanságra. Na mindegy, végül mégsem bántom, hanem Mr. Pókermester U-Kwon új játékot indít. Most már jobban figyelek a lapjaimra, viszont ahogy egyre inkább oldódik a hangulat, úgy én is megosztom a figyelmem, és az én kis édesemmel kezdek kacérkodni. Mikor nem ellenkezik a combsimogatásomra, gondoltam kicsit merészebb leszek. Viszont ekkor már megfogta a mancsom, puszit lehelt rá, és türelemre intett.
A remény ismét felcsillant bennem, a türelmetlen hormonjaim ragadozóként mordultak fel. Áhh egek, ha ma egy ágyban alszunk el, hogy fogom kibírni, hogy ne másszak rá? Ki kell találnom valamit, különben vagy én őrülök meg, vagy tönkre teszem az alig pár órás kapcsolatunkat.
- Oké, mi eleget játszottunk, most én és a kis ulzzang fiúm elvonulunk, ha értitek, mire gondolok. – kacsintott ránk Minhyuk, majd leléptek mindketten.
- Oké, én megyek zuhanyozni, reggel ütközünk skacok. – ásított egyet U-Kwon, majd eltűnt a fürdő ajtaja mögött.
Ránéztem az én párocskámra, reménykedve, hogy ő is javasolni fogja, hogy vonuljunk el kettesben a szobába.

- Majd mi összepakolunk.- javasoltam a többieknek.- Mert ezek jól leléptek.- sóhajtottam.
- Biztos?- vonta fel a szemöldökét Taeil.
- Persze. Menjetek csak ti is.- mosolyogtam rájuk.
Láttam Jiho-n, hogy ez nem annyira tetszik neki de akkor is össze kell pakolni.
Miután kettesben maradtunk elkezdtem a rakodást. Zico csak a székén ült.
- Na ne legyél ilyen. Gyere segíts!- rángattam fel a székből.- Minél hamarabb végzünk, annál hamarabb lehetünk kettesben.- adtam ajkaira egy puszit. Fújtatott egyet majd Ő is nekilátott.
Miután végeztünk, bevittem a játékot a kis raktárszobánkba, a helyére. De nem tudtam visszarakni a polcra, mert nem értem fel. Akárhogy nyújtózkodtam nem sikerült. Rossz szokásom, hogy ilyenkor még nyöszörgök is hozzá, vagy valamilyen idétlen hangot adok ki.
- Z-zico! Gyere már egy kicsit segíteni...- fordultam hátra még mindig nyújtott kezekkel. Nagyon megijedtem, mert Jiho közvetlen mögöttem állt a kis helységben. Nem gondoltam, hogy itt van. És mióta figyelheti a bénázásomat?

Mikor meghallottam, hogy mi pakoljunk el, magamban csak befejeltem az asztalnak. Miért mi? Tegyék el a csalók! Ennyit igazán megtehetnek! Kyung egy csókkal meggyőzött, hogy segítsek neki, majd mikor besétált a raktárszobába, mint egy puma, úgy settenkedtem utána. Csendesen lestem, nagy mosollyal az arcomon, ahogy pipiskedik, de amikor nyögdécselni kezdett, lehervadt az arcomról a mosoly,és a hátához lépve segítettem neki feltenni a játékot a polcra. Ahogy leengedte a karjait, a nyakát kezdtem el csókokkal elhalmozni, mire ő hátrahajtotta a fejét a vállamra. Kezeimmel simogatni kezdtem a karcsú, izmos testét, majd kezeim a pólója alá bújva simogatták a hasát. Hangosan nyögött fel, amikor hasáról feljebb vándorolt a két kezem, majd mellkasához érve, a mellbimbóit kezdtem el finoman izgatni.

- Ah...!- nyögtem.
Váratlanul értek érintései. Teljesen megrohamozták az érzékeimet.
- Zicoh...- suttogtam a nevét és szembe fordultam vele. Mélyen néztem sötét íriszeibe. Tisztán látszott a bennük csillogó vágy.
- Ennyire akarod?- egy aprót bólintott.
Ajkaira hajoltam és gyengéden megpusziltam.
- Menjünk be.- megfogtam a kezét és a szobánkba vezettem.
Nem voltam benne igazán 100 százalékig biztos, hogy akarom... Deee... Végül is. Miért ne? Elég régóta ismerjük már egymást ahhoz, hogy megbízzak benne. Csak... Fiúval még sosem voltam úgy együtt. Félreértés ne essék nem vagyok már szűz húszon évesen... De ez még új. És valószínűleg nekem fájna jobban. Egy kicsit... Öhm... Kínos...
De szeretem. Bízok benne. És rohadtul remélem, hogy nem csak ki akar használni, mert veszettül kanos... Akkor kiherélem!

Amikor azt javasolta, hogy menjünk a szobába, a szívem kihagyott egyet az izgalomtól, a kicsi Jiho pedig rándult egyet a nadrágom fogságában. Először még nem is mertem elhinni, hogy tényleg beleegyezett, és hogy nemsokára magamévá tehetem ezt a gyönyörű, érzéki férfit.
Ahogy beértünk a szobába, simogatni kezdtem, miközben ő hozzám simulva, arcát a nyakamba rejtette. Zavarban volt. Ismertem, jobban mint saját magam és tudtam, hogy olyankor csinál ilyet, ha el akarja rejteni, hogy elpirult. Tudtam, hogy ez lesz neki az első, hisz ha korábban szeretkezett volna már férfival, akkor azt minden bizonnyal tudnám. Vajon attól tart, hogy fájni fog neki? Vagy, hogy nem leszek elég óvatos vele? Esetleg, hogy nem leszek vele elégedett? Hisz olyan izgató, ahogy az érzékeny teste minden érintésemre összerándul, teljesen beindítja a fantáziám.
Állánál fogva, gyengéden kényszerítettem, hogy rám nézzen.
- Nagyon fogok rád ügyelni. Mindent megteszek, hogy az első alkalmad minél kényelmesebb legyen, és minél kevesebb fájdalmat érezz. Szeretlek! És mindennél jobban akarlak téged! Őszintén sajnálom, hogy az első alkalom evvel jár, hogy kellemetlen annak, aki alul van. De ha párszor óvatosan csináljuk majd, te pedig megtanulsz ellazulni, akkor később mindketten önfeledten fogjuk élvezni az együttléteinket.
Gyengéden kezdtem csókolni, hogy megpecsételjem a mondanivalómat. Igaz, hogy veszettül vágytam már a kielégülésre, de az iránta érzett szerelmem most felül kerekedett vágyaimon.
- Biztos vagy benne, hogy készen állsz?  - kérdeztem meg mélyen íriszeibe nézve.

Megnyugtattak gyengéd és óvó szavai. Nem is kell nekem annál több, minthogy mellettem van és vigyáz rám.
Bár arról lövésem sem volt, hogy ezekről a dolgokról honnan tud ennyi mindent és ilyen jól. Arról nem tudok, hogy lett volna pasija... Talán meleg pornót néz. Belőle még ki is nézem, nem úgy, mint Minhyuk-ból akiről tudom is biztosra...
- N-nem...- suttogtam.- Vagyis... Talán. Jaj ne... Ne haragudj.... Össze vissza beszélek.- mutogattam zavaromban. A fejem már lángolt. Kibaszott égő vagyok...- Szóval akarom persze. Téged akarlak a legjobban. A fájdalmat nem akarom. De szeretlek és bízom benned.- mosolyogtam rá biztatóan. Rohadtul reméltem, hogy nem nézett hülyének, és nem ment el a kedve az egésztől...

Amikor össze-vissza hadovált, már biztos voltam benne, hogy attól fél, hogy fájni fog neki. De ahogy azt mondta, hogy bízik bennem és engem akar, megöleltem és halkan kezdtem a fülébe sutyorogni.
- Mindent megteszek, hogy minél jobb legyen az első. Nem ígérek földön túli orgazmust, de igyekszem majd neked minél nagyobb élvezetet adni. – éreztem, hogy lassan ellazul a karjaimban. – Gyönyörű vagy Kyung, és hihetetlenül érzéki. Nagyon kívánlak, és ha nekem adod magad, akkor a világ legboldogabb emberévé teszel. – Éreztem, hogy kezei simogatni kezdenek, először picit bátortalanul, majd magabiztosabban. – Neked csak annyi dolgod van, hogy igyekezz minél jobban ellazulni. – bólintott. Próbáltam minél izgatóbban csókolni, hogy ezzel is segítsek neki a lazulásban. Nyelveink szenvedélyesen simogatták egymást, nekem pedig beugrott, hogy mennyire élvezte, amikor a fenekére markoltam, így mindkét kezem levezetettem a szexi popsijára és belemarkoltam, mire szorosan hozzám simulva nyögött fel az élvezettől.

- Hmmm...- nyögtem. Jó érzéssel töltött el, ahogy forró tenyerével erősen belemarkolt a fenekembe.
Borzasztóan boldog voltam attól, amit mondott. Megnyugodtam. Már nem féltem semmitől. Csak egy kicsit szégyenlős vagyok. Így megint elpirultam. Az oka most a hangos nyögésem volt.
Egyik kezemmel vállára simítottam majd fel végig a nyakára. A másikkal a derekába kapaszkodtam. A lehető legközelebb csúsztam hozzá, ágyékunk már majdnem összeért. Lehunyt szemmel hevesen csókoltam. Halkan szuszogtam bele, mire Ő csak egy aprót belemosolygott a csókba.
Oldalát simogató kezemet bátortalanul vezettem be felsője alá és ott simogattam továbbra is. Selymes bőrét élvezet volt érinteni.

Ahogy egyre felszabadultabb lett, úgy növekedett mindkettőnkben a vágy a másik iránt. Mikor keze a felsőm alatt kezdett simogatni, úgy éreztem magam, mint akit áramütés ért. Válaszként én is pólója alá csúsztattam a kezeim, és simogatni kezdtem a hátát, derekát, majd kezeimet előrevezetve a hasát. Kis idő múlva az ágy felé hátráltam, majd leültem rá, őt az ölembe húzva, szembe velem. Nyakára tapadva, lassan elkezdtem felfelé húzni a felsőjét, miközben számmal egyre feljebb haladtam, finoman beleharaptam a fülcimpájába, majd halkan sóhajtottam a fülébe, mire éreztem, hogy megremeg. Kicsit elhúzódott, majd felemelte a karjait, hogy ki tudjam bújtatni a ruhadarabból, amit az ágy mellé ejtettem, miután megszabadítottam tőle.

Miután levette a pólómat szorosan magamhoz öleltem és nyakát puszilgattam.
- Szeretlek Jiho.- kuncogtam a fülébe és rápusziltam.
Nyakára tértem vissza. Enyhén harapdáltam végig majd mikor ajkaim a pólója szélébe ütköztek, rájöttem, hogy nem jó ez így. Elváltam tőle és kibújtattam alóla. A földre hajítottam a ruhadarabot majd visszatértem Jiho-hoz.
Mellkasát puszilgattam, kezemmel mellbimbóit piszkáltam. Sóhajaiból, nyögéseiből ítélve élvezte.
Fenekemnél éreztem egy kemény dolgot... Rendesen nyomott. Attól féltem, hogy ha még sokáig ülök rajta eltörik. Elkezdtem mocorogni, kicsit hátrébb ülni, hogy ne nyomjam neki annyira. De Ő nem engedett, mert a derekamnál fogva visszahúzott. Még egy kicsit ficánkoltam de aztán feladtam. Ha Őt nem zavarja... Én csak vigyázni akartam kicsi Zico-ra, nehogy idő előtt tönkretegyem...

Amikor mocorogni kezdett, először azt hittem, hogy csak izgatni akar, de aztán rájöttem, hogy elhúzódni. Na nem! Nem mész te innen sehova, angyalkám, csak hamarosan az orgazmus túloldalára, hála nekem. Tovább mocorgott, nekem pedig már a nyelvem hegyén volt, hogy ha ezt még sokáig csinálja, akkor meg fogom erőszakolni most azonnal. Végül feladta, így nem kellett kimondjam az ominózus fenyegetést.
- Most pedig szépen hátradőlünk az ágyra, oké? – suttogtam a fülébe, majd hátradőlve húztam magammal, és megfordítottam magunkat, mielőtt még felpattan, nekem meg az agyamban egy ér elpattan.
Simogatni kezdtem, majd kibontottam a nadrágját és benyúltam az alsójába, majd határozottan, de mégis gyengéden rámarkoltam a szerszámjára, mire egy párnát húzott az arca elé.
- Kyunggie, ne csináld ezt. Nézz rám, kérlek. – kértem tőle, mire lassan félretolta az arca elől a párnát, amit eddig odaszorított

Ah...!!! Én ezt nem bírom! Túl izgató ez az egész. De közben pedig mégis furcsa, mocskos és... És... Nem tudom.
Ez az elhelyezkedés már sokkal jobban tetszett, kényelmes volt.
Ahogy merevedésemre- mert igen idő közben észre sem vettem de teljesen beindított és kő kemény lettem- rámarkolt elöntötte egész testemet a perzselő forróság. Szájtátva némán nyögtem, majd az első kezem ügyébe akadó tárgyat- jelen esetben egy párnát- az arcomba nyomtam. Teljesen elvörösödtem. Szégyeltem magam vagy nem is tudom. Ez a különös érzés...
Gyomrom teljesen görcsben volt. Voltam már szerelmes- vagyis azt hittem- de pillangókat sosem éreztem. De most... Most ezrével hemzsegtek... Mindenhol...
- Bo-bocsi...- motyogtam tiszta pirosan, majd fejemet elfordítottam, szememet lecsuktam és alsó ajkam beharaptam. Igyekeztem mély levegőket venni, hogy lenyugodjak.
Zico megfogta az államat és maga felé fordította az arcomat. Gyengéden megcsókolt, majd kezét elkezdte mozgatni.
- Ah... Ahm...- nyögtem halkan.

Tudtam, hogy az első alkalom nem lesz neki kellemes, így gondoltam, hogy előtte még átlendítem a csúcson, hogy ezzel is kedveskedjek neki. Csókolni kezdtem, miközben egy közepes tempóra kapcsolva férfiasságát elkezdtem izgatni. Hangja mennyei zene volt a fülemnek, a látvány pedig extázisba hozott. Ahogy szemei félig lecsukódva csillogtak, az arcára kiült az élvezet, és nem utolsó sorban, ahogy időközönként hátracsapta a fejét.
Egy kis idő múlva elengedtem, kihúztam a kezem az alsójából, majd felülve megfogtam két oldalt és mindkettőt egyszerre lehúztam róla, majd száműztem a többi ruhadarab mellé. A látvány, ami elém tárult...egek, alig bírtam uralkodni magamon. Itt feküdt előttem életem pasija, pucéran, álló farokkal. Visszamásztam mellé, majd ismét kényeztetni kezdtem, miközben ajkaimmal a mellkasától indulva egyre lejjebb haladtam.

Pirulva, lihegve vergődtem alatta. Már nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy szégyenlős vagyok. Teljesen meztelenre vetkőztetett és tovább kényeztetett.
Kezei nagyon ügyesen izgattak. Néhol gyorsabban, erősebben mozgatta csuklóját, néhol gyengédebben.
Fejemet jobbra balra fordítottam, lihegtem, nyögtem, teljesen extázisban voltam. Kezeimet meztelen hátára vezettem és gyengéden karmoltam rajta a bőrt.
- Zicoh... Éhn... El fogok élveznih...- suttogtam remegve a fülébe.
Sóhajtott egy lágyat, szélesen vigyorgott majd ajkaival egyre lejjebb haladt testemen.
Ugye nem akarja.... Bekapni...?! Ez nem arra való... Én arra képtelen vagyok.

Határozottan haladtam egyre lejjebb. Nem csináltam még  ilyet senkinek, de én is férfi vagyok, tudom, hogy titokban mind akarjuk, hogy valaki ezt csinálja nekünk. Ahogy egyre jobban haladtam le, Kyung úgy zihált egyre hangosabban.
Amikor leértem ágyékához, csak egy pillanatig haboztam, majd nyelvemmel végignyaltam a makkján, mire egyik keze a hajamba kapott, teste pedig ívbe feszült. Nyelvemmel körözni kezdtem rajta, kíváncsian ismerkedtem a helyzettel. Furcsa volt nekem is, mert bár gondoltam rá, hogy ő elégít ki engem a szájával, de arra még nem, hogy én őt. Nem undorodtam a helyzettől, ezért merészebbre vettem a dolgot. Ajkaimmal közbezártam makkját, majd lassan egyre beljebb engedtem a számba, egészen addig, amíg nem volt zavaró.

- Aghh...- morogtam mikor teljesen megéreztem magamon.
Egyik kezemmel a lepedőt markoltam másikkal a hajába túrtam. Felnézett a szemembe. Csillogott a vágytól, ajkait amennyire tudta mosolyra húzta.
- Zicoh...- nyögtem majd szégyenlősen elfordítottam a fejemet.
Olyan furcsa érzés volt... De... Élveztem.

Majd’  megőrültem a vágytól zavarát látva. Nagyon élveztem, hogy ekkora extázisba tudtam hozni. Ahogy egyre jobban belelendültem, és gyorsítottam a tempón, úgy Kyung is egyre gyorsabban zihált és egyre hangosabbakat nyögött. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy elélvezzen, én pedig kíváncsian ízlelgettem magját, majd lenyeltem, mire kikerekedett szemekkel nézett rám. Nem tudta elhinni, hogy miután leszoptam, még le is nyeltem élvezetét. Őszintén így visszagondolva, kicsit nekem is furcsa, nem értem, hogy mi történik velem, hogy ennyire élvezem ezt a mocskos kis játékot.
- Finom van, édes. – haraptam a számba, majd felhajoltam, hogy megcsókoljam a döbbenettől elnyílt, duzzadt, vörös ajkakat.

Én ezt alig bírtam elhinni, hogy megtette és én élveztem.
Csók közben széttártam a lábam és Zico behelyezkedett közé.
Meztelen hátát karmoltam, masszíroztam a csókba belenyögtem.
Remegtem az élvezettől és a boldogságtól.
Jiho hátáról fenekére a nadrágja alá vezettem be a kezem és rámarkoltam. Közben elkezdtem lehúzni a nadrágját. Ahogy testemhez simult irritált a farmere durva anyaga. Sima bőrét akartam érezni.
Rettentően féltem attól ami jönni fog. De érte kibírom.

A térdemig tudta letolni a nadrágomat, majd inkább felálltam én, levettem minden ruhadarabot magamról, és visszamásztam ugyanabba a pózba, ahogy előzőleg voltam. Ahogy felizgult ágyékom hozzáért az övéhez felsóhajtottam, majd pár perc csókcsata után ismét megemelkedtem, hogy elővehessem a síkosítót és a gumit. Mikor az ágyra löktem a segédeszközöket, majd Kyungra néztem láttam a rémületet az arcán, hiába is próbálta elrejteni.
- Ha nagyon rossz lesz, megállunk. Bízz bennem, kérlek. – próbáltam bátorítóan mosolyogni rá, hogy meggyőzzem.

- Köszönöm.- fogtam meg a kezét és hálásan mosolyogtam.
Igyekeztem bízni benne és ellazulni.
Jiho kezébe vette a síkosítót, kibontotta és ujjait bekente vele. Elgondolkodtam, hogy nemsokára azzal fog a fenekemben turkálni. Undorító de mégis izgató. Azok után, hogy leszopott már semmi sem furcsa tőle...
Ajkaimra hajolt és lágyan megcsókolt. Lehunytam a szemeimet és vártam a további cselekedeteit.
Mutató ujjával a fenekem záróizmait simogatta, lazította. Nem volt kellemes érzés de azért fájónak vagy rossznak sem mondanám. Semmi különöset sem éreztem. Lassan tologatta befelé az ujja hegyét. Mindig egyre többet engedett be. Eközben a nyugtató csókjaival sem hagyott fel. Mikor első ujját teljesen bedugta megállt. Igazából semmi rosszat sem éreztem. Szokatlan érzés volt, hogy valami volt a seggemben... De nem fájt. Ez egy kicsit nagyon megnyugtatott és kifújtam a levegőt, a hasamból a görcs is engedett valamelyest. Zico felemelkedett és mélyen a szemembe nézett. Sóhajtottam egyet és bólintottam, ezzel jelezve, hogy mehet tovább.
Annyira megnyugtatott, hogy ilyen odafigyeléssel vigyázott rám és képes ennyit tökölni velem miközben Ő már egy ideje nagyon fel van izgulva.

Ágyékom fájni kezdett a benne lüktető vágytól, mégsem siettem, mert tudtam, hogy ha most elkapkodom, többé nem fogja megengedni nekem, hogy hozzáérjek. Félbeszakítani pedig nem akartam, most, hogy végre itt az alkalom, hogy az enyém legyen. Valószínűleg a következő alkalommal sem haladnánk gyorsabban, akkor is ugyan így kellene csináljak mindent, hogy meggyőzzem. Miközben két ujjammal tágítottam fenekét, a másik kezemmel szorítottam egyet lüktető tagomon, hogy hátha kissé enyhíthetek a kínzó vágyamon. Nem jött be, így inkább elengedtem és Kyung testére koncentráltam tovább. Ő azonban egyik kezébe vette a farkam és finoman masszírozta, amíg én felkészítettem őt. Mikor megfelelőnek találtam, akkor kihúztam az ujjaimat a fenekéből, majd feltéptem az óvszeres zacskót és felgörgettem magamra. Bekentem azt is síkosítóval, majd a lábai közé mászva, csigatempóban hatoltam a testébe. Mikor teljes egészem benne volt, mély levegőket kellett vegyek, mert majdnem elmentem már csak annyitól, hogy szűk forróságában voltam.

A második ujja már fájt. Feszített és enyhén égetett. De nem szóltam semmit. Forró csókharcba bonyolódtam Zico-val. Közben, hogy neki is segítsek és a saját figyelmemet is tereljem, merevedésére fogtam és masszíroztam. Halkan nyögött a csókba, ami egészen imponált számomra.
Miután kihúzta az ujját, kicsit megkönnyebbültem, de tudtam, hogy ezután csak még nagyobb fog jönni.
Lassan vezette befelé farkát. Iszonyatosan bizsergett az alfelem, égetett és feszített. Halkan nyögtem egyet majd alsó ajkamba haraptam. Összeszorítottam a szemeimet és mély levegőket vettem. Igyekeztem ellazulni. Fájdalmas volt de mégis izgató. Jiho-val csinálhatom ezt, azzal akit mindennél jobban szeretek. Ismét kemény lettem.
Miután úgy gondoltam, hogy eleget várt és nem kínzom tovább szegényt, fenekébe markoltam és a füléhez hajoltam.
- M-mhozoghj...- nyögtem remegő hangon.

Kérésére felvettem egy enyhe, lassú tempót, közben nyakát, fülét, állát csókoltam, finoman harapdáltam, nyalogattam. Hihetetlen önuralom kellett, hogy ne kezdjek azonnal egy gyors, szenvedélyes tempóba. Ha nem lennék viszonylag nyugodt és hidegfejű ember, szegény Kyung segge most durván szét lenne kefélve.
- Lazíts, kicsim. – suttogtam neki, miközben éreztem, hogy férfiassága megint felállt. Picit meglepett, de örültem, mert ez azt jelentette, hogy nem fáj neki nagyon, hanem valamennyire izgatja is azért a helyzet.
Fokozatosan gyorsítottam a tempón, hogy tudjon ő is alkalmazkodni, egyik kezemmel feje mellett támaszkodtam, a másikat pedig farkára vezettem, és masszírozni kezdtem. Kis idő után úgy láttam, hogy a fájdalmát háttérbe szorította az izgalma és a vágya.

Hihetetlenül hálás voltam neki, azért amiért nem kezdett el megerőszakolni.
Lassan mozgott először. Nagyon fájt de igyekeztem nem foglalkozni vele. Ahogy kezdtem megszokni a méretét, úgy mozgott Ő is gyorsabban. Eközben ajkaink egy pillanatra sem pihentek meg.
A feszítő, égető érzés nem tűnt el teljes mértékben. Sőt egyes lökéseknél felerősödött de Jiho igyekezte ezt is megoldani. Újra merev férfiasságomat izgatta, ami egy kevés élvezethez is juttatott közbe.
Az egyik lökéssel mélyen bennem eltalált valamit. Hátam azonnal megfeszült, körmömet vállaiba mélyesztettem, lábaim és a testem megremegtek.
- Ahh!!- nyögtem fel.- Oh-ohtt... Ahhh! M-mégh...

Eltartott egy ideig, de végül csak megtaláltam a prosztatáját, és mikor felkiáltott, hogy ott jó, akkor azt a pontot kezdtem el ostromolni. Kyung erősen kapaszkodott bennem, miközben zihált, nyögött, én pedig egyre nagyobb extázisba merülve löktem a testébe magam. Felvett egy velem ellentétes mozgást, miközben fogaival finoman a vállamba harapott, majd feljebb haladva a nyakam kezdte szívni. Szólni akartam, hogy ezt nem kéne, de annyira imponált, hogy nem bírtam leállítani.
- Jézusom, ez fantasztikus! Ahh! Egek, megőrjítesz! – nyögtem hangosan. Már egyikőnk sem tudta kontrollálni a hangját, de nem is nagyon foglalkoztunk ezzel. Mindketten arra koncentráltunk, hogy minél nagyobb élvezetben részesítsük magunkat és egymást.

Alig volt már erőm, testem teljesen kikészült. Lábaimat Jiho dereka köré fontam így könnyebben elérte azt a jóleső pontot.
Én is mozgattam a csípőm, már nem érdekelt a fájdalom csak a hasamban és farkamban az az édes bizsergés. Mindkettőnknek alig volt vissza az orgazmusig néhány mozdulat.
Zico nyakát haraptam és szívogattam. Lassan a füléhez is elértem.
- É-éhlvezz beléhm Jihoh ahh...- nyögtem kéjesen a fülébe majd ráharaptam.

Mondatára tényleg majdnem beleélveztem azonnal. Viszont még egy picit próbáltam kitartani, hogy ő menjen el először. Ez egy viszonylag nehéz feladat volt, ugyanis Kyung hihetetlenül szenvedélyes és felszabadult lett, mióta átvette felette az uralmat a kéj. Már nem pirulgatott, nem fordította el a fejét.
Testünk rázkódott az élvezettől, és mikor teste ívbe feszült alattam, tudtam, hogy itt a vég számára. Hangosan nyögött fel, miközben körmei végigszántották a hátam. Ondója ellepte a kezem,a többi  pedig a hasán kötött ki. A farkam körül összehúzódó izomgyűrű pedig nekem is meghozta a várva-várt orgazmust.

- Aaahhh!- nyögtem, mikor elért a gyönyör.
Ajkaim nyitva voltak, hangosan lihegtem, teljesen kiszáradtam. Fejemet hátravetettem egészen az ágyba nyomtam. Kezeimmel Zico hátát karmoltam.
Testünk együtt remegett az élvezettől. Mikor megéreztem, hogy farka megrándul bennem és kiengedi magát ismét felnyögtem.
Soha életemben nem ért még ekkora orgazmus. A fellegekben éreztem magam.
Lihegve próbáltam csillapítani heves testem. Ahogy egyre hagyott alább a remegés, a feszülés úgy lazultam el. Hátam visszazuhant az ágyra, ágyékom is megnyugodott. Hátsó izmaim is elernyedtek de rohadtul lüktettek.
Jiho is lassan észhez tért a mámorból. Óvatosan engedte le testét az enyémre.
- Sze-szeretlekh... Köszöhnöhm...- lihegtem a fülébe.
Hátát simogattam, izzadt tincseibe markoltam.

-Én is szeretlek! Én köszönöm, hogy megengedted nekem. - suttogtam, majd pár percig csak nyakába szuszogva szívtam be illatát, ami a szex illatával keveredve afrodiziákumként hatott testemre.
Ahogy simogatott, úgy éreztem, hogy a világ legjobb helyén vagyok.  Életem legjobb szeretkezése volt, bár már rég nem voltam szűz, de most először csináltam pasival. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire fantasztikus. Mikor tudatosult bennem, hogy mit érzek Kyung iránt, megnéztem pár meleg pornót és Minhyuk-ot is kifaggattam, hogy mit csináljak, hogy ne bénázzak. De nem hittem el neki, mikor azt mondta, hogy a világ legjobb élményében lesz részem. Gondoltam, csak szívat. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt.
Mikor elég erőt gyűjtöttem, kicsit megemelkedtem, majd csókot leheltem Kyung szájára.
- Gyere, zuhanyozzunk le. - mosolyogtam rá szerelmesen.

- Fáradt vagyok...- pihegtem alatta.
Lassan elhagyta testemet majd mellém gurult. Elővett magának is tiszta alsót és nekem is. Közben én is összeszedtem magam és magamra terítettem a fürdőköpenyem. Hátha összefutnánk valakivel a folyosón, ne a pucér seggemet nézze. Meg különben is. Csak ültem az ágy szélén és vártam, hogy Jiho meginduljon. Elém sétált és aranyosan vigyorgott.
- Segíts!- nyújtottam neki a kezeimet mire Ő megfogta azokat és felhúzott magához majd megölelt.
Kicsit fájt a fenekem de ez ezzel jár.
Boldog voltam, hogy megtettük. Soha nem éreztem magam ilyen csodásan.
Kézen fogva indultunk meg a fürdő felé.

A folyosón senkivel nem futottunk össze, bár tisztában voltam vele, hogy mindenki tudta, hogy megtörtént köztünk, ugyanis eléggé elengedtük magunkat, és tőlünk zengett a dorm.
A fürdőben ledobtam magamról a fürdőköpenyt, majd Kyungét is mellé száműztem. Beálltunk a zuhany alá, majd egymást kezdtük el mosdatni, időnként forró csókokat váltva. Ahogy simogatta testem, éreztem, hogy megint kezdek izgatott lenni. Próbáltam elterelni a gondolataim, másra figyelni, de csak az járt a fejembe, hogy pucér testét simogatom, ő pedig az enyémet. Felrémlett bennem az érzés, amikor szűk bejáratában voltam teljes hosszammal, mire éreztem, hogy megint kezd felállni. Mikor ezt ő is észrevette, akkor zavartan mosolyodtam el, és vakartam meg a fejem.
- Ne haragudj, csak ahogy itt simogatjuk egymást....talán jobb lenne, ha hamar megmosakodnánk és felöltöznénk. – a fürdőszivacs után nyúltam, hogy megmosakodjak, és kimeneküljek innen, mielőtt valami perverz, szexmániás alaknak nézne.

Meglepett, hogy ennyire hamar sikerült neki izgalomba jönni. Hiszen nem régen szeretkeztünk. Nem értettem.
Szegénykém elkezdett mentegetőzni, olyan aranyos volt.
- Semmi baj szívem.- simítottam kezemet a vállaira és tovább mosdattam.
Azt nem mondom, hogy én nem kalandoztam el... De ennyire nem indultam be.

Ahogy mosdatott, egyre rosszabb lett a helyzet, így próbáltam valami kiábrándító képre gondolni, de nem nagyon ment. Mikor megmosdattam, megfogta a kezem, majd indult volna ki, de én megállítottam.
- Menj csak előre, megyek én is, csak megengedem egy kicsit a hideg vizet, hogy lenyugodjak. – nyögtem kínos mosollyal az arcomon.
Meglepődött azon, amit mondtam, és bocsánatot akart kérni, amiért ilyen állapotba kerültem, de nem engedtem neki. Elvégre nem az ő hibája, hogy a testem ennyire vágyik rá.

Zico elég különösen viselkedett.
Nem értettem, hogy mi üthetett belé. Én is hihetetlenül boldog voltam. De Ő már harmadszorra indult be...
Egy csók után kiléptem a kabinból, megszárítkoztam, felöltöztem és visszamentem a szobánkban.
Megcsináltam az ágyunkat és befeküdtem. Ébren vártam Jiho-t.

A hideg zuhany nem segített rajtam, így kénytelen voltam ismét könnyíteni magamon. Nem értettem magam, de nem bírtam lenyugodni addig, amíg ki nem vertem.
Miután összeszedtem magam, a szobánkba indultam, nem siettem, fogalmam sem volt, hogy magyarázom meg ezt Kyung-nak, ha rákérdez.  Valahogy egyre többet követeltek a hormonjaim. Beérve a szobába láttam, hogy már ágyban van, de még nem alszik. Kerültem a tekintetét, nem tudtam, hogy mit gondolhat most rólam. Kerestem egy tiszta pólót, majd miután felvettem, elindultam az ágy felé, és felemelve a takarót bemásztam mellé, ő pedig hozzám bújt azonnal. Kicsit megkönnyebbültem, ezek szerintem nem gondol rosszat rólam.

- Jó éjt Jiho. Álmodj szépeket.- pusziltam meg az arcát majd behunytam szemeimet és karjaiban elaludtam.
Nyugodtan aludtam.
Reggel boldogan ébredtem ugyan abban a pózban ahogy elaludtam. Zico még aranyosan szuszogott. Édes puszikkal próbáltam meg felkelteni. Már kelni kellett volna. A menedzser 9-re vár minket. Ahogy hallottam a kinti zajokat a többiek már biztos fent voltak.

- Neked is szép álmokat, édes! – suttogtam neki, majd nemsokára éreztem, hogy magával ragad az álom.
Reggel arra ébredtem, hogy Kyung puszikkal halmoz el, majd fél szememet kinyitva pillantottam rá az órára, és láttam, hogy nincs időm lustálkodni. Puszit nyomtam szerelmem arcára, majd kimásztam az ágyból, bár legszívesebben még heverésztem volna egy ideig, összebújva Kyung-gal.
Mikor kiértem a nappaliba, hogy azon keresztül eljussak a fürdőbe, perverz fejek fogadtak.
- Jó reggelt, oh hatalmas Jiho leader! Jó éjszakád volt? – vigyorgott rám Jaehyo, miközben szemöldökét húzogatta.
- Minden bizonnyal, ugyanis egész éjjel nem aludtam tőletek. – röhögött Taeil, tovább fokozva a cukkolást.
- Igen, fantasztikus éjszakánk volt, és ha te, hyung nem aludtál egész éjszaka, akkor én másfelé keresném a bűnöst, ugyanis mi nem zajongtunk egész éjszaka. – tekintetem a maknaera vándorolt, aki fütyörészve nézett az ablak irányába, jelezve, hogy neki az ég világon semmi köze sincs a dologhoz.
Egy kedveskedő, meleg test simult hozzám hátulról, majd egy buksi nehezedett a vállamra, engem szorosan magához ölelve.

Nem volt kedvem kiszállni a jó meleg ágyikóból, de miután Zico kiment én is kikászálódtam utána. Már messziről hallottam a többiek szekálódását. Tudtam, hogy ezt úgysem ússzuk meg.
- Szép jó reggelt mindenkinek!- bújtam Jiho-hoz hátulról és üdvözöltem mindenkit. Mondandóm végén nyomtam egy cuppanóst Zico arcára.
- Nyaj de kis édesek...- olvadozott Yookwon.- Én komolyan. Tiszta szívemből örülök nektek... De legközelebb... Kérlek halkabban.- könyörgött.
- Bocsánat.- temettem Zico hátába az arcomat.
- "Ah... Jiho... Még...!"- próbált imitálni Minhyuk.- Hogy van a hátsód Kyunggie?- kacagott.- Ugye hogy ugye, Zico! Én megmondtam, hogy mennyei...- fordult Jaehyo-hoz és megcsókolta.

Haragudhattam volna rájuk, amiért cukkoltak, de tény, hogy tényleg nem voltunk valami halkak. Továbbá Minhyuk volt az, aki a felvilágosító órát tartotta, amihez később Jaehyo is csatlakozott, hogy mint uke elmondja, hogy nekik hogy jó, ha csinálja a másik. Így inkább nem morogtam, hanem nyelvem hegyére harapva vonultam a fürdőbe, hogy összeszedjem magam. Kyung velem tartott, hogy megmossa a arcát, miközben én fogkrémet nyomtam a fogkefére.
A nagy fogmosás közben kopogtak az ajtón.
- Jiho! Szól a telód! A góré az! – kiabált be Jaehyo.
- Vedd fel!
- Én ugyan nem! Nem én akarok lenni az, aki végighallgatja a sok hülyeséget.
- Hülyeség? Neked a Block B egy hülyeség? – kiabáltam ki felháborodva, fogkefével a számban.
- A Block B az egyik legfontosabb dolog az életemben! De ez a sok szar papírmunka, mert egyeztetés, meg ilyenek, idegesítenek ám!
Elsötétült tekintettel néztem az ajtóra, és a mögötte álló, szemtelen énekesre. Mielőtt olyat tennék, amit megbánhatok, visszafordítottam a fejem, mire Kyung a kezét a vállamra helyezte, nyugtatólag.

Miután kipiszkálódták magukat, Jiho-val elvonultunk a mosdóba.
Jaehyo hyung igen kis pimasz volt a reggel folyamán. De őszintén... Én már nem is várok tőle mást.
- Nyugalom.- pusziltam meg Zico arcát.- Majd én beszélek vele.- ezzel kimentem és kivettem Jaehyo hyung kezéből a csörgő telefont.
- Igen, tessék.- szóltam bele.
- Kyung?
- Igen én vagyok.
- Zico merre jár? És amúgy a banda hol van?! Itt kellene lennetek!
- Elnézést menedzser-shii...
- Jó mindegy nem lényeg. Jobb is, hogy nem jöttetek. Mi már megbeszéltük nagyjából a koncepciót. Jiho ötleteit is felhasználtuk. Nekem személy szerint nagyon tetszettek. De hát tudod, hogy Jiho milyen kreatív tud lenni.
- Igen igen.- tudom hát. És azt is tudom, hogy a hyung mennyit tud dumálni... Ha nem hagyja abba fél percen belül, bepisilek.
- Szóval csak azért hívtalak titeket, hogy ne az ügynökséghez gyertek. A fodrászszalonunkba. Már mindenkinek megvan, hogy milyen lesz a külseje. Ugye Zico szőke.
- Igen az.
- Akkor Ő marad. U-Kwon-on még gondolkozom, majd még eldől. Te is kapsz egy új színt.- kacagott.- Kell a változatosság.
- Oh... Szuper...- féltettem a hajamat. Meg már nagyon kellett pisilnem. Fel-le járkáltam a mosdó előtt a telefonnal a kezemben.
-  Na nem is zavarok tovább. Fél órátok van, hogy odaérjetek. Ott várunk titeket. Szia Kyunggie.
- Szia hyung.- tettem le a mobilt.
- Fél óra múlva a fodrászszalonban kell lennünk!- választottam a gyors hírközlés egyik praktikus módját, a kiabálást.
Kíváncsi vagyok, milyen hajat találtak ki. Voltam fekete, barna, vörös... Szőke még sosem. Féltem, hogy nem fog jól állni, ha azt kapom...
- Nah megvolt a beszélgetés?- vigyorgott Jaehyo.
- Meg. De ezt most fogd meg.- nyomtam a kezébe a telefont.- Nem tudom ki van a mosdóba de sürgősen engedjen de, mert nagyon kell pisilnem!- kopogtam hevesen az ajtón.

Hallottam Kyung hangos hírközlését, ezért kifelé indultam a fürdőből , amikor is majdnem rám törte az ajtót, hogy azonnal engedjem be, mert neki pisilni kell. Félreálltam, majd mikor rám csapta az ajtót, akkor a nappali felé indultam, hogy összeszedjem a többieket. U-Kwon épp az egyik zenei magazint olvasta, közben nyelve hegyét kidugta szájából, ezzel jelezve, hogy koncentrál. Minhyuk Jaehyot terrorizálta taperolásával, míg Taeil hyung P.O.-t oktatta az új iPhone-ja használatára.
- Aish, miért kellett ezt ilyen bonyolultra tervezni? – panaszkodott a maknae, mire Taeil megforgatta a szemeit.
- Egyáltalán nem bonyolult Jihoonnie, csak te szó szerint taszítod a technológiát!
- Ez nem igaz, de soha nem azt csinálja, amit akarok! – görbült le P.O. szája.
- Mert finoman kell nyomkodni, nem mint a gombokat.
Megköszörültem a torkom, mire mindenki felkapta a fejét.
- Induljunk, különben bajban leszünk. – mondtam, majd kezemmel körkörösen jeleztem, hogy ne nyugdíjas tempóba szedjék össze magukat.
Visszaléptem a fürdő ajtajához, és amíg Kyung benn matatott, én rákérdeztem, hogy miről beszéltek a góréval.
- Mit mondott még a menedzser? Ugye nem kell hajszínt váltanom? Annyira fog viszketni, mikor majd megint kiszívják a sötétet! Neked mondott valamit arról, hogy a tied milyen lesz?

Miután végeztem, megmostam a kezem és kimentem Zico-hoz.
- Azt mondta, hogy Te valószínűleg maradsz szőke.- válaszoltam a kérdésére.- Én pedig nem maradok fekete. Nem tudom milyen leszek... Nem akarok szőke lenni. Még sosem voltam. És a bandában mindenkinek jól áll, csak nekem nem...- sóhajtottam.
Közben mindenki összeszedte magát és lementünk a kisbuszhoz.

- Pedig szerintem fantasztikusan néznél ki vele. És tudod milyen a hyung, ha valamit eldöntött, akkor az úgy lesz. A múltkor is órákig kérleltük, hogy válasszon egy másik színt neked. – megsimogattam az arcát, majd forró csókot nyomtam ajkára.
A kisbuszban hasonló állapotok uralkodtak, mint indulás előtt. Taeil kitartóan tanította P.O.-nak az okos telefon használatát, mert tökéletes alkalomnak bizonyult ahhoz, hogy hozzáérhessen folyamatosan. Láttam, hogy a testi kontaktus Jihoon-nak is imponál, ezért úgy csináltam, mint aki nem is figyel rájuk. U-Kwon most épp nem csinált semmit, csak mosolyogva figyelt minket, többieket. A két perverz pedig egymás oldalát szurkálta, finoman birkóztak, néha csókot váltottak. Mikor tekintetem Kyungra vándorolt, láttam, hogy valamin nagyon töri a buksiját.
- Még mindig a szőke téma miatt aggódsz? Nyugi, ha ennyire nem akarod, akkor valamit próbálok tenni az érdekedben. De ismétlem, szerintem nagyon szexin állna. – puszit leheltem kézfejére, majd el sem engedtem, amíg a kisbusz le nem parkolt a fodrászat előtt.

Szereplők {Let's get Naughty!}

ZICO

Woo Jiho 1992. szeptember 14. napján látta meg a napvilágot, Szöulban. Élete már ilyen fiatalon is kalandosra sikeredett. Iskolás éveiben külföldön cserediákként élt, de a szíve mindig visszahúzta szülővárosába. Tehetsége egész messzire elrepítette. Most jelenleg minden rendeződni létszik körülötte, hiszen egy híres koreai fiúbanda vezetője. Megértő, kedves ám egyben szigorú és tekintélyt parancsoló Leadere Ő a csapatának. Aztán az idő elteltével, két marháskodás között rájött, hogy egyik társa iránt kicsit többet érez a barátságnál. A kemény rapperre rátalált a szerelem. De valóban ilyen egyszerű lenne minden?

TAEIL

Lee Teail Szöulban született 1990. szeptember 24.-én. Taeil-t arany torokkal áldotta meg Isten, így a Block B nevű csapat legidősebb tagja és fő énekese. Bár nem Ő a vezető, mégis igyekszik a dongsaeng-jeire vigyázni. Kerüli a feltűnést, de mindenről meg van a véleménye. Az évek során a kis maknae, Jihoon személyében találta meg a tökéletes társat.

B BOMB

Lee Minhyuk 1990. december 14.-én született Szöul városában. Nagyon jó helyre pottyantotta le a gólya, mert a koreai fővárosban hamar felfigyeltek tehetségére. Nem csak csodálatos hangjával kápráztatja el nap, mint nap emberek millióit, hanem kitűnő tánctudásával is lenyűgözi a nézőket. És, hogy még miért szerencse, hogy a földön pont ekkor és ide született? Mert rátalálhatott egy olyan személyre, aki nem csak elviseli az egyik borzasztó szokását a sok közül, hanem még vele is tart. (Sokszor a többiek kárára....)

JAEHYO

 

Ahn Jaehyo az 1990-edik év december hónapjában a 23. napon született Busan városban. Útja hamar ki lett adva, hisz tökéletes arcának és kifogástalan alakjának köszönhetően elég fiatalon modellkedni kezdett. Ám hosszú évek után otthagyta a szakmát és áttért csodálatos hangjának képzésére és így lehet ma is tagja a Block B-nek. A többiek nagyon szeretik a kis ulzzang fiút, bár nem is olyan ritkán, szókimondó természetének és némi agybajának köszönhetően, vannak túlkapásai. Viszont ezekért csak egy ember nem szidja meg, sőt... Minhyuk társa is minden hülyeségben. Együtt űzik fantasztikus passziójukat, aminek a dormban nem mindenki örül...

U-KWON

Kim Yookwon-nak 1992. április 9.-én Suwon-ban adott életet édesanyja. Csendes visszafogott természete nem csak kisiskolás korára volt jellemző. Tehetsége már korán megmutatkozott tökéletes mozgásában. Így mikor a szüleinek felvetette az ötletet, hogy később ebből szeretne megélni, támogatták. Így kerülhetett be az egyik cég válogatásán a Block B csapat tagjai közé. Azóta már sok év eltelt és Yookwon csak cipeli magában a keresztjét és reméli, senki sem világít rá belső titkára. Vajon van kitől tartania?

KYUNG

 

1992. július 8.-a csodálatos napja a történelemnek, hisz ekkor született meg Park Kyung. A törékeny kisfiút sokfelé fújta a szél az életben, de végül legjobb barátja oldalán kötött ki. Nem csak, mint barát. Kyung a munkatársa és szerelme is Zico-nak. Kibontakozó szerelmük csodálatos pályát fut be. Ám ezen pálya során akadnak nehézségek. Az egyik fél rejtett betegségével is meg kell küzdeniük. Vajon elég erős a szerelmük, hogy a nehéz időszakot átvészeljék?

P.O

 

Pyo Jihoon 1993. február második napján, egy zimankós téli reggelen jött világra. Fiatal korában sokszor megtévesztette az embereket hisz tüneményes arcához igen jellegzetes, mély hang társult. Mára a külső átalakult egy markáns, karakteres férfi külsejévé ám a hangja megmaradt. Jellegzetes orgánumának köszönhetően, no meg a tehetségének, lett rapper tagja a Block B csapatának. Maknae-ként feladatai közé tartozik a cukiság. De Ő ezt nem muszájból teszi. Ő ha elpirul, akkor valóban elpirul. Ha vicces kedvében van, akkor nem fél kimutatni. Néha meglátszik, hogy Ő még igen is kicsit gyermek. Talán emiatt a természetessége miatt is szerethette meg annyira Őt Taeil.

BLOCK B